Jay Roach 2015-ös filmje From Wikipedia, the free encyclopedia
A Trumbo Jay Roach filmrendező 2015-ben bemutatott életrajzi filmdrámája a hollywoodi tizek talán legismertebb tagja, Dalton Trumbo amerikai filmes, Oscar-díjas forgatókönyvíró életének legnehezebb, feketelistás időszakáról a mccarthysta kommunistaellenes boszorkányüldözés korszakában. A film Trumbo életének körülbelül 1947-től 1961-ig tartó szakaszát dolgozta fel.
| Trumbo (Trumbo) | |
| 2015-ös amerikai film | |
 | |
| Rendező | Jay Roach |
| Producer | Monica Levinson, Michael London és Nimitt Mankad |
| Alapmű | Bruce Cook: Dalton Trumbo (1964) |
| Műfaj | életrajzi filmdráma |
| Forgatókönyvíró | John McNamara |
| Főszerepben | Bryan Cranston |
| Hang | Dolby Digital (Dolby 5.1) |
| Zene | Theodore Shapiro |
| Operatőr | Jim Denault |
| Vágó | Alan Baumgarten |
| Jelmeztervező | Daniel Orlandi |
| Díszlettervező | Cindy Carr |
| Gyártás | |
| Gyártó | Bleecker Street Films, ShivHans Pictures, Groundswell Productions |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol, magyar szinkron (Mafilm Audio Kft.) |
| Játékidő | 124 perc |
| Képarány | 1,85:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |
|
| Bemutató | Torontói Nemzetközi Filmfesztivál, 2015. szeptember 12. 2015. november 27.,  2017. HBO |
| Korhatár |  12 év (Magyarország) |
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trumbo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
John McNamara a forgatókönyvet Bruce Cook Dalton Trumbo (1964) című életrajzi műve alapján írta.
A film kritikai visszhangja általában kifejezetten kedvező volt. Két díjat és még több jelölést könyvelhetett el különféle rangos amerikai és külföldi fesztiválok, szervezetek részéről. A címszereplő Bryan Cranstont Oscar-díjra is jelölték a legjobb férfi főszereplő kategóriában 2015-ben.
Kritikusainak egy része viszont figyelmen kívül hagyta, hogy a Trumbo filmdráma és nem dokumentumjátékfilm, és kifogásolta a film leegyszerűsítéseit, pontatlanságait, tévedéseit, holott ezek inkább a játékfilm dramaturgia logikáját követve a film érdekességét, fordulatosságát szolgálták. Ami világosan látható például a több valós személy vonásainak egyesítéséből megalkotott karakter, Arlen Hird és Buddy Ross szerepeltetéséből is. Mások nehezményezték a kor felhánytorgatását, és lényegében arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Trumbo, a hollywoodi tizek és a több ezer feketelistás voltaképpen megérdemelte a sorsát.
A második világháború után a nyugati szövetségesek hamarosan szembefordultak a Szovjetunióval, és megkezdődött a hidegháború hosszú korszaka. Ennek következtében nem sokkal ezután kémvadászat ürügyén valóságos hajsza indult az amerikai kommunisták és szimpatizánsok ellen. A filmszakmában a dicstelen vezető szerepet ebben Hedda Hopper egykori színésznőből lett filmes újságíró és John Wayne, a népszerű, híres színész töltötte be. Elsősorban ők tüzelik erre az amerikai filmesek szövetségét[1] is.
Dalton Trumbo, az ismert baloldali elkötelezettségű[2] amerikai író Hollywood legjobban fizetett forgatókönyvírója volt különösen a MGM legújabb szerződésének aláírása után. Azonban barátainak rendezett kertipartiját megzavarja három állami hivatalnok érkezése, akik idézést hoztak a Kongresszus Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságától. Ekkoriban több más filmes, köztük Trumbo több barátja is kapott ilyen idézést. Trumbonál illetve Edward G. Robinsonnál, vagyonos színész barátjuknál gyűlnek össze az érintettek a lehetséges következményeket latolgatva, és körülbelül helyesen becsülik meg a rájuk váró megpróbáltatásokat, a meghurcoltatást, és esetleg börtönt is. De abban bíznak, hogy a liberális többségű Legfelsőbb Bíróság az első alkotmánymódosítás alapján végül majd felmenti őket. Közben a stúdió felbontja Trumbo szerződését. Valamennyien egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülnek. Edward G. Robinson eladja egyik értékes képét, hogy támogassa a nélkülözőket illetve finanszírozhassák a költséges jogi eljárást. A kipellengérezett filmesek, Trumbo is szembesül vele, hogy az emberek mennyire fogékonyak a propagandára, így a velük szemben indított uszítókampányra is. Jól kivehető, hogy mindenki más okból támogatja az ellenük folytatott hajszát. A republikánus párt szélsőjobboldala a demokratapárti liberálisok ellen akarja felhasználni, kikkel barátkoztak éveken, évtizedeken át. A gyengébb képességű színészek, forgatókönyvírók, más filmesek saját karrierjük továbblendítését remélik a tehetségesebbek eltüntetésétől. Egyeseket, mint például Ronald Reagant a politikai karrierjük megalapozása vezérel.[3] A stúdiók tulajdonosai főként a díszletmunkások és más filmipari dolgozók bérharcának és sztrájkjának szervezőit, támogatóit szeretnék minél távolabb tudni Hollywoodtól. Sokan hazafiasságuk ingyenes reklámozására látták meg a kiváló lehetőséget. Megint másokat egyszerű bosszú vagy irigység motivált. De ami talán a legszomorúbb, a hatalomnak való primitív megfelelni vágyás. Ám sok színész kiáll az üldözött kollégáik, a későbbi sok ezernyi feketelistás mellett. Mint például Danny Kaye, Humphrey Bogart és felesége, Lauren Bacall vagy Gregory Peck.
Mivel az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt nem hajlandók válaszolni a meggyőződésükre és ismerőseik, barátaik nézeteire, esetleges kommunista párttagságára vonatkozó kérdésekre, a Kongresszus megsértése vádjával mind a tízüket bíróság elé állítják és börtönbüntetésre ítélik. A legrosszabbkor jön a hír Frank Murphy halála után Wiley Rutledge bíró haláláról is, amivel a liberális többség megszűnt a Legfelsőbb Bíróságon. Így az első alkotmánykiegészítésre hivatkozó fellebbezésüket elutasították. Még a tüdőrákos, fél tüdővel vegetáló Arlen Hirdnek is be kell vonulnia a börtönbe.
Trumbo a börtönben is szembesül az országos propaganda hatékonyságával. Még az írástudatlan fekete rabtársa is ellenségesen viszonyul hozzá és csak lassan enged fel. A börtönben a rádióközvetítésből hallgatják végig barátjuk, Edward G. Robinson árulását[4] a Bizottság előtti kihallgatásán.
Kiszabadulása után Trumbo kénytelen feladni korábbi otthonukat, és szolidabb környékre költözni.[5] Fenyegető leveleket kap és egyéb ellenséges lépéseket tapasztal az új szomszédságtól is. Gondoskodnia kellene a családjáról, de a feketelista miatt nem dolgozhatna a filmszakmában. Néhány forgatókönyvet azonban sikerül mások segítségével azok neve alatt eladnia. A Római vakáció hatalmas siker lett, sőt Oscar-díjat is kap, de egyelőre mindenki Ian McLellan Hunter forgatókönyvírónak tulajdonítja a sikert, akit Trumbo kért fel, adja a nevét a forgatókönyvhöz. Végül a King-testvérek stúdiójánál[6] találnak biztosnak látszó hosszútávú megélhetést. Ebből kiindulva Trumbo valóságos kis forgatókönyvíró szövetkezetet szervez B-kategóriás filmek forgatókönyveinek tömeggyártására bevonva a tízek többi tagját sőt más feketelistásokat is. A vállalkozás biztosítja a megélhetésüket, de az állandó megfeszített tempó kikezdi az egészségét. A fürdőkádban ücsörögve írja egymás után a forgatókönyveket, mellette rengeteg whiskeyt és gyógyszert fogyaszt. Aggodalmai miatti idegessége folytán csaknem megromlik a kapcsolata családjával is, de felesége és gyermekei némi veszekedéstől eltekintve rendületlenül kitartanak mellette. Némi zavart okoz, hogy a Trumbo forgatókönyve alapján készült Római vakáció, majd A bátor[7] című film is elnyerte a Legjobb forgatókönyvért járó Oscar-díjat, és az egész ország találgatja, ki lehet a Robert Rich álnév mögött. Hedda Hopper és társai őrjöngenek, mikor a szárnyra kelt pletyka a fülükbe jut, hogy éppen Trumbo. Közben tüdőrákja következtében meghal Arlen Hird.
Trumbót Kirk Douglas keresi fel a Spartacus majd Otto Preminger[8] az Exodus forgatókönyvének megírására. Trumbo ravasz trükkel azt sugallja Kirk Douglasnek és Premingernek, hogy a másik arra készül, hogy a filmen feltüntesse Trumbo nevét. Valójában ezt Preminger egyik indulatos megjegyzésére alapozta, ami szerint a forgatókönyv aktuális változata olyan rossz, hogy ha az is marad, kénytelen lesz kiírni Trumbót hogy ő vigye el a balhét a bukásért. Végül a Spartacus és az Exodus sikere és a bojkottfelhívások sikertelensége folytán a feketelista végképp ellehetetlenül. A kegyelemdöfést a feketelistának az adja meg, hogy Kennedy elnök[9] is megnézte a Spartacust, és a moziból távozva elismerően nyilatkozik a várakozó sajtónak.
Tumbo mégis keserűen beszél a feketelista miatt nyomorba döntött, szétdúlt családok, halálba, jobb esetben csak emigrációba kergetett emberek miatt. És rámutat, hogy üldözőik, a Bizottság a meghirdetett célokkal ellentétben egyetlen összeesküvést sem lepleztek le, egyetlen kémet sem fogtak. Csak milliószám pocsékolták az adófizetők dollárjait. De még a kivitelezésben is pancserok voltak, hisz még őt, az egyik fő célpontot sem tudták valójában eltávolítani a filmszakmából.
Néhány fontosabb jelölésː
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
