politológiai fogalom From Wikipedia, the free encyclopedia
A totalitarianizmus vagy totalitarizmus egy politológiai fogalom, amely szélsőséges önkényuralmi eszközöket, módszereket alkalmazó államok, politikai rendszerek megjelölésére szolgál. Az ilyen államot totális államnak szokták nevezni. Eszköze – általában – a pártállam.
A fogalmat a II. világháború környékén az olyan hagyományos kifejezések meghaladására kezdték használni, mint a diktatúra, despotizmus és a zsarnokság. Az elsődleges cél egy generikus terminus alkalmazása volt az olyan bal- és jobboldali rezsimekre, amelyeknek sok közös vonásuk volt.[1]
Mint politikai fogalmat először a volt Szovjetuniókommunista rendszerének jellemzésére alkalmazták, majd a két világháború között az olasz és németfasiszta rendszert jelölték vele. A gyakorlatban nehezen megkülönböztethető az önkényuralomtól és a diktatúrától, de bizonyos ismérvek meghatározhatók. Ezek közé tartozik, amikor a hatalomgyakorlás és a kormányzati eszközök olyan csoport szolgálatában állnak, amely pártja és az általa képviselt ideológia nevében kizárólagos jogot formál a kormányzásra. Ezenkívül az államapparátus a társadalmi, politikai, ipari, hadi és gazdasági életet minden téren ellenőrzi. A politikai ellenzéket elnyomják, a döntéshozatal igen centralizált. [2]
„A totalitárius rezsimek 138 millió ember haláláért, az összes áldozat 82 százalékáért felelősek, ebből 110 millióért (az összes áldozat 65 százalékáért) a kommunista rezsimek. A 20. század totalitárius kormányai lakosságuk 4 százalékát, az autoritárius kormányok a lakosság 1 százalékát, a demokráciák pedig négytized (!) százalékát irtották ki.”
– Steven Pinker: Az erőszak alkonya – Hogyan szelídült meg az emberiség?[3]
A kifejezés használatának kritikusai (pl. Krausz Tamás) kifogásolják, hogy a totalitarizmus kifejezés olyan politikai rendszereket vesz egy kalap alá, amelyek – szerintük – lényeges vonásaikban különböznek egymástól.[6]
Cambridge enciklopédia.Budapest:Maecenas Kiadó, 1395. o.(1992). ISBN 963 7425 65 9
Politikai kultúra és állam Magyarországon és Cseh-Szlovákiában. Torino, 1990. május 15-16.; szerk. Václav Belohradsky, Kende Péter, Jacques Rupnick, magyar kiad. szerk. Papp Gábor; Giovanni Agnelli Alapítvány, Torino, 1991
Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei (Elemente und Ursprünge der totalen Herrschaft); ford. Berényi Gábor, Braun Róbert, Erős Ferenc, Seres Iván; Európa, Budapest, 1992
Peter Engelmann: Hegel – filozófia és totalitarizmus; ford. Nyizsnyánszki Ferenc; Osiris, Budapest, 1997 (Horror metaphysicae)
Széplaky Gerda: A zsarnokság szépsége. Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről
Arch Puddington: A mai totalitarizmus
Anne Applebaum: A Vasfüggöny – Kelet-Európa megtörése 1944–1956
Daniel Marc Cohn-Bendit: A totalitarizmus. (Nous l’avons tant aimée, la revolution. Paris, 1987)
Roger Scruton: Totalitarizmus és joguralom. Budapest, 1995 (In: Joguralom és jogállam)
Pelle János: Antiszemitizmus és totalitarizmus; Jószöveg Műhely, Budapest, 1999 (Jószöveg hiánypótló)
Alain de Benoist: Kommunizmus és nácizmus. Gondolatok a XX. századi totalitarizmusokról; ford., előszó Gazdag István; Europa Authentica, Budapest, 2000
Fleck Zoltán: Jogszolgáltató mechanizmusok az államszocializmusban. Totalitarizmus-elméletek és a magyarországi szocializmus; Napvilág, Budapest, 2001 (Critica)
Tamasi Mihály: Szegedi gondolkodók a totalitárius rendszerekről, 1935–1979. Adalék Szeged XX. századi politika- és eszmetörténetéhez; Bába, Szeged, 2004
A totalitarizmus és a magyar filozófia. Tanulmányok; szerk. Valastyán Tamás; Vulgo, Debrecen, 2005 (Memento könyvek)
Biró-Kaszás Éva: Felelősség a világért. Hannah Arendt gondolkodói útja a totalitarizmus elméletének kidolgozásáig; Vulgo, Debrecen, 2005 (Memento könyvek)
Raymond Aron: Demokrácia és totalitarizmus; ford., jegyz. Kende Péter; SZTE Filozófia Tanszék, Szeged, 2005 (Rezonőr)
Az akasztófák szocializmusa; tan. Nagy Alajos; Albert Camus: A magyarok vére; ford. Nagy Alajos / Albert Camus: A magyar forradalom és a totalitárius imperializmus; ford. Nagy Alajos / Hannah Arendt: A magyar forradalom és a totalitárius imperializmus; ford. Tunyogi Csapó (Kocsis) Gábor; Antológia, Lakitelek, 2006
A zsarnokság szépsége. Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről; szerk. Széplaky Gerda; Kalligram, Pozsony, 2008 (Memento könyvek)
Kiss Lajos András: Haladásparadoxonok. Bevezetés az extrém korok filozófiájába; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 2009 (Liget könyvek)
Aranyi Tamás: A totalitás mint feladat. A totalitarizmus mint megoldás; szerzői, Budapest, 2011
Xenophón: Hierón, avagy A zsarnokságról; ford., jegyz., tan. Gelenczey-Miháltz Alirán; Typotex, Budapest, 2012
Winkler Gábor: Atrium – Architecture of totalitarian regimes of the XXth century in urban management. A 20. század totalitárius rezsimek építészete a városvezetésben. Nemzetközi építészeti szemle; Széchenyi Egyetemi, Győr, 2012
Nóvé Béla: Múltunk, ha szembejön. Önkényuralmi emlékeink; Noran Libro, Budapest, 2013
A modernitás válsága. Az egyesült államokbeli konzervatív publicisztika kialakulása és főbb témái; szerk. A. James McAdams, összeáll., tan. Mezei Balázs, ford. Dippold Ádám, Pogrányi Lovas Miklós; Századvég, Budapest, 2014
Timothy Snyder: A zsarnokságról. Húsz lecke a huszadik századból; ford. L'Homme Ilona; 21. Század, Budapest, 2017
Farkas Ádám: A totalitás kora? A 21. század biztonsági környezetének és kihívásainak totalitása és a totális védelem gondolatkísérlete; Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság, Budapest, 2018 (Bibliotheca juris militaris)
Chantal Delsol: A világ gyűlölete. Totalitarizmusok és a posztmodern; ford. Botos Máté, Mihancsik Zsófia; Typotex, Budapest, 2020 (Pázmány nemzetközi tanulmányok)
Karol Sauerland: Edzard Schapers Blick auf die Totalitarismen seiner Zeit (Edzard Schaper nézetei korának totalitarizmusairól)
Roth Endre: Etnikai előítélet és totalitarizmus. Korunk, 1990/5, 7
Bertrand Russell: A bolsevizmus elmélete és gyakorlata
Rákosi Mátyás (1948)
Mao Ce-tung (Kína)
Pol Pot (Kambodzsa)
.jpg)
