Tornaszentandrás

Tornaszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

A településen világörökségi helyszín található

Tornaszentandrás
A település Árpád-kori temploma
Tornaszentandrás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Krajnyák Dénes (független)[1]
Irányítószám	3765
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	160 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	10,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,65 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Bódva-völgy[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 31′ 13″, k. h. 20° 46′ 33″48.520238888889, 20.775769444444
Tornaszentandrás Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tornaszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornaszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A templom ikerszentélye

Fekvése

A vármegye északi részén fekszik, Edelénytől 30, Tornanádaskától 6 kilométer távolságra, a Szalonnai-hegységben.

Közúton a 27-es főút felől érhető el, körülbelül 4 kilométeres letérővel: Komjátinál kell délnek kanyarodni a falu központján végigvezető 2629-es útra, majd ebből Komjáti és Bódvalenke határán ágazik ki a 26 118-as út, amely végighúzódik Tornaszentandráson és továbbvezet Tornabarakonyig.

Közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 4124-es busszal közelíthető meg.

Nevének eredete

A település nevét temploma védőszentjéről, Szent Andrásról kapta. A Torna előtag az egykori vármegye nevének emlékét őrzi.

Története

A környék már az őskor óta lakott volt. A település a honfoglalás idején jött létre. Neve először egy 1283-ban kiadott adományozó okiratban szerepel először. IV. László király ekkor adományozta Szentandrás falut Vid fia Bengrének. Középkori lakói hospesek, külföldi telepesek voltak. Az egykori lakosok cseh vagy délnémet származását valószínűsíti a Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom. A 12. századi román stílusú templomot Magyarországon egyedülálló módon, a délnémet és a cseh bányavidékek szokásainak megfelelően építették kettős szentéllyel, és Szent András tiszteletére szentelték fel, aki ott bányász védőszentnek számít. A török 1576-ban felégette a települést. Elnéptelenedett, s csak 1730 körül népesedett be újra. A Felvidékről telepítettek be családokat, akik mészkőbányászattal és erdőgazdálkodással foglalkoztak.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Krajnyák Dénes (független)^[4]
• 1994–1998: Krajnyák Dénes (független)^[5]
• 1998–2002: Krajnyák Dénes (független)^[6]
• 2002–2006: Krajnyák Dénes (független)^[7]
• 2006–2010: Krajnyák Dénes (független)^[8]
• 2010–2014: Krajnyák Dénes (független)^[9]
• 2014–2019: Krajnyák Dénes (független)^[10]
• 2019–2024: Krajnyák Dénes (független)^[11]
• 2024– : Krajnyák Dénes (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	205	192	175	141	159	165	160
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 92,5%, református 3,2%, görögkatolikus 3,5% (0,5% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% szlováknak, 0,6% szlovénnek, 0,6% ukránnak (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 71,7% volt római katolikus, 1,3% református, 0,6% görög katolikus, 0,6% felekezeten kívüli (25,8% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

Szent András plébániatemplom. 12. századi román stílusú. Egyedülálló Árpád-kori műemlék: A szentély apszisa kettős, ikerszentélynek is nevezik. Az egyik apszisban a bányászok védőszentje, Szent Borbála szobra állt, a másikban pedig a templom védőszentjét, Szent Andrást képviselte kegyoltár. A falu földesurai meráni bányászokat telepítettek le és ők hozták magukkal az ikerszentélyes templom hagyományát.

1995-ben a településen található Esztramos-hegyben lévő 25 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Ezek a barlangok az Esztramos 1-es szint barlangja, az Esztramos 5. szint 1. sz. barlangja, az Esztramos 6. szint 1. sz. barlangja, az Esztramos 6. szint 2. sz. barlangja, az Esztramos 6. szint 3. sz. barlangja, az Esztramosi Csillés-táró ürege, az Esztramosi DNY-i-táró 1. sz. barlangja, az Esztramosi DNY-i-táró 2. sz. barlangja, az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, az Esztramosi Szalagos-táró ürege, a Keresztes-barlang, a Rákóczi 1. sz. barlang, a Rákóczi 2. sz. barlang, a Rákóczi 3. sz. barlang, a Rákóczi 4. sz. barlang, a Rákóczi-oldaltáró barlangja, a Rákóczi-oldaltáró ürege, a Rákóczi-táró 1. sz. ürege, a Rákóczi-táró 2. sz. ürege, a Rákóczi-táró 3. sz. ürege, a Rákóczi-táró 4. sz. ürege, a Rákóczi-táró 5. sz. ürege, a Rákóczi-táró 6. sz. ürege, a Rákóczi-táró 7. sz. ürege és a Rákóczi-táró 8. sz. ürege. A településen található öt fokozottan védett barlang az Esztramosi Felső-táró 2. sz. ürege, a Rákóczi 1. sz. barlang, a Rákóczi 2. sz. barlang, a Rákóczi 3. sz. barlang és a Rákóczi-oldaltáró barlangja.

Források

• H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
• Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
• Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
• Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolc, 2006