Toluca de Lerdo
From Wikipedia, the free encyclopedia
Toluca de Lerdo (röviden Toluca) nagyváros Mexikó México államának középső részén, Mexikóvárostól nyugatra. A szövetségi állam fővárosa, de csak hatodik legnagyobb városa. Lakossága 2010-ben megközelítette a 490 000 főt.[2]
| Toluca de Lerdo | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | México | ||
| Régió | Toluca | ||
| Község | Toluca | ||
| Alapítás éve | 1522 | ||
| Községi elnök | Martha Hilda González Calderón | ||
| Irányítószám | 50000–50295 | ||
| Körzethívószám | 722 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 223 876 fő (2020)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2600–2750 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 19° 17′ 32″, ny. h. 99° 39′ 14″ | |||
 Toluca de Lerdo
Pozíció México térképén
| |||
| Toluca de Lerdo honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Toluca de Lerdo témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
Toluca a Vulkáni-kereszthegység hegyei közötti fennsíkon fekszik, a tenger szintje felett több mint 2600 méteres magasságban. Az innen keleti irányban található Mexikóvárostól hegyek választják el, nem épült egybe a fővárossal, nem is része az agglomerációjának, hanem saját, csaknem 2 millió lakosú agglomerációval rendelkezik. A várostól délre emelkedik a több mint 4500 méter magas kialudt vulkán, a Nevado de Toluca.[3] A városnak több patakja is van, közülük legjelentősebb a Verdigel.[4]
Éghajlat
A város éghajlata nem olyan forró, mint Mexikó legtöbb részén, és közepesen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 27 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 34 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 10,2 és a májusi 16,0 fok között váltakoznak, fagy ősztől tavaszig gyakran előfordul. Az évi átlagosan 748 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel háromnegyede.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 27,0 | 30,0 | 32,5 | 31,0 | 33,5 | 31,0 | 27,0 | 26,0 | 27,5 | 28,5 | 26,0 | 31,0 | 33,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 19,1 | 20,4 | 22,7 | 23,8 | 24,0 | 22,2 | 20,8 | 20,9 | 20,7 | 20,9 | 20,2 | 19,0 | 21,2 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 10,2 | 11,4 | 13,5 | 15,2 | 16,0 | 15,7 | 14,7 | 14,6 | 14,6 | 13,6 | 11,8 | 10,7 | 13,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,2 | 2,5 | 4,3 | 6,5 | 8,0 | 9,2 | 8,7 | 8,4 | 8,6 | 6,4 | 3,5 | 2,4 | 5,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −8,3 | −6,6 | −6,6 | 0,5 | 2,4 | 3,8 | 0,8 | 2,6 | −0,4 | −2,8 | −7,0 | −5,0 | −8,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 14 | 9 | 12 | 32 | 63 | 139 | 154 | 140 | 113 | 53 | 11 | 7 | 748 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5] | |||||||||||||
Toluca fontos közlekedési csomópont. Három szövetségi főút is keresztezi itt egymást: a nagy fontosságú 15-ös, ami a sonorai Heroica Nogales határvárost köti össze Mexikóvárossal, a közel észak–déli irányú 55-ös, ami a Querétaro állambeli San Juan del Río közelében indul és Guerrero állam északi részéig vezet, valamint a 134-es, ami a mexikóvárosi agglomeráció nyugati felét köti össze a dél-guerrerói óceánparti Zihuatanejóval.[6]
Toluca nemzetközi repülőtere a Licenciado Adolfo López Mateos nemzetközi repülőtér, ami a városközponttól 16 km-re északkeletre fekszik.[7]
A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 327 865 |
| 1995 | 368 384 |
| 2000 | 435 125 |
| 2005 | 467 712 |
| 2010 | 489 333 |
A területen már a spanyol hódítók megérkezése előtt éltek emberek, a toltékok a 7. században települést is alapítottak a mai Toluca helyén. 1521-ben Gonzalo de Sandoval igázta le a környéken élőket az otomik segítségével. Néhány forrás szerint a mai települést 1522. március 19-én alapították a hittérítők, védőszentjéül pedig Szent Józsefet választották. A Santa Cruz de los Otomíes-kápolna 1524-ben épült, nem sokkal utána pedig ferences kolostor létesült. A hittérítés vezető személyisége az 1542-ben ide érkező Andrés de Castro volt, aki a helyiek nyelvét is megtanulta és nagy hatással alkalmazta beszédeiben. 1551-ben Luis de Velasco y Ruiz de Alarcón alkirály betiltotta a településen és környékén a hagyományos indián piacok, úgynevezett tianguisek tartását.
1695-ben Juan Sámano adománnyal segítette a San Juan de Dios zárdakórház létrejöttét, három évvel később pedig megalapították a Carmen-kolostort. 1728-ban szentelték fel a ferences kolostort, melynek épületén az estípite nevű barokk oszloptípus alkalmazásának egyik első mexikói példája látható.
Bár Tolucát a fővárossal, a közeli Mexikóvárossal már régóta összekötötte egy út, a nagyobb forgalmat lebonyolító országút építése csak 1793-ban kezdődött meg. A település 1799. szeptember 12-én kapta meg a ciudad (város) rangot IV. Károly spanyol királytól.
Amikor 1810 őszén kitört a mexikói függetlenségi háború, Miguel Hidalgo y Costilla seregei Toluca érintésével közelítették meg Mexikóvárost. A felkelők azonban csak katonailag képzetlen indiánokat tudtak maguk mellé állítani a városban. A következő évben már a spanyolok kezén volt a város, amikor a függetlenségi harcosok José María Oviedo, Cristóbal Cruz, Juan Canseco és Orcillés atya vezetésével ostrom alá vették. A várost védő Rosendo Porlier ekkor mindenféle peres eljárás nélkül agyonlövetett száznyi indián lakost. Ezen esemény helyszínét a nép azóta is Plaza (vagy Jardín) de los Mártiresnek, azaz Mártírok terének (vagy kertjének) nevezi.
Toluca 1830-ban lett México szövetségi állam fővárosa, de 1836 és 1846 között elvesztette ezt a szerepét. 1851-ben nyílt meg a Teatro Principal nevű színház, épülete González Arratia műve. A reformháború idején a várost végül a konzervatív erők foglalták el. A tolucai egyházi javak kisajátítása 1861. augusztus 29-től egészen 1875-ig tartott. A francia megszállás idején, 1863-ban Bertier csapatai foglalták el. Amikor néhány héttel később a leendő császár, Habsburg Miksa Tolucába érkezett, nagy pompával fogadták.
A városfejlődés 1869-ben kapott nagy lendületet, amikor Mariano Riva Palacio, az állam kormányzója szerződtette Ramón Rodríguez Arangoiti építészt, aki úgynevezett porfiriánus klasszicista stílusra formálta a városképet. Ekkor kezdődött el a városkapuk és a székesegyház építése is. Iskolák, utak, szökőkutak nőttek ki a földből, 1881-ben megnyílt a Toluca–Mexikóváros vasútvonal, 1888-ban pedig már bevezették az utcai villanyvilágítást is.
A forradalom idején az antireelekcionizmusnak (az elnök újraválasztását ellenző irányzatnak) nagyon sok helyi támogatója volt, 1912-ben egy alkalommal vezérük, az akkor már új elnökké megválasztott Francisco Ignacio Madero és alelnöke, José María Pino Suárez is ellátogatott a városba. A következő idők harcai azonban jórészt elkerülték Tolucát, csak kisebb összecsapások történtek. 1913-ban a Victoriano Huerta vezette szövetségiek szállták meg a települést, 1914. augusztus 27-én pedig Francisco Murguía. November 21-én a zapatisták foglalták el Tolucát, és hamarosan kinevezték kormányzóvá a diák Gustavo Baz Pradát. Miután az aguascalientesi forradalmi gyűlés tagjai elhagyták Aguascalientest és több helyszínen is megtelepedtek, 1915-ben Tolucába érkeztek, és itt oszlott fel végleg a gyűlés.
1929-től kezdve folyamatos modernizálás és fejlődés zajlik a városban. 1956-ban egy korábbi intézet átalakításával létrejött az állam autonóm egyeteme, az UAEM. 1987-ben nyílt meg az állami kulturális központ.[8]
A városban működik a Cervecería Cuauhtémoc Moctezuma egyik sörgyára, amelyet 1969-ben alapítottak.[9]
A város számos emlékműve és műemléke mellett érdekes látnivaló a közeli Tecaxic-Calixtlahuaca régészeti lelőhely, ahol többek között egy Ketzalkóatl-templom kör alaprajzú maradványai is láthatók, amiben egy, ezt az istenséget ábrázoló szoborra is bukkantak a régészek. A városi műemlékeknek két fő típusa jellemző: a függetlenség ideje előtti koloniális stílusú, illetve a 19. századi klasszicista épületek. Előbbibe tartozik például a 17. századi Carmen- és a Merced-kolostor, utóbbiba többek között a székesegyház, a községi palota,[10] valamint a Villada és a Lerdo utcák több épülete.[8]
A turisták számára kijelöltek egy útvonalat, ami a belvárosból indul, és végigvezet a fontos látnivalókon. A belvárosban számos kis üzlet várja a vásárlókat, ahol helyi jellegzetességeket (például édességeket, chorizo kolbászt és gyümölcslikőröket) lehet beszerezni, innen pedig a székesegyház és a Santa Veracruz-templom felé vezet. Utóbbiban őriznek egy híres Fekete Krisztus-képet is. Az egyik közeli téren áll a kormánypalota, a képviselőház és az igazságügyi palota is, a közelben pedig több múzeum és kulturális központ is megtalálható.[8]
A városban működik a nagy múltú és igen eredményes labdarúgócsapat, a Deportivo Toluca, ami már 10-szer megnyerte a mexikói bajnokságot, kétszer a mexikói kupát és kétszer a CONCACAF-bajnokok ligáját. Becenevük Diablos Rojos, azaz Vörös Ördögök.[11]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
