Remove ads
A Toldy Ferenc Gimnázium hatosztályos gimnázium Budapesten.
| Toldy Ferenc Gimnázium | |
 | |
| A Toldy Ferenc Gimnázium épülete | |
| Alapítva | 1854 |
| Névadó | Toldy Ferenc |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Korábbi nevei | Budai Császári és Királyi Főreáliskola |
| Típus | gimnázium |
| Oktatók száma | 46 (2014) |
| Tanulólétszám | 404 (2014) |
| Igazgató | Porogi András (történelem) |
| OM-azonosító | 035220 |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1015 Budapest, Toldy Ferenc u. 9 |
| Elhelyezkedése | |
 Toldy Ferenc Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 02′ 08″ | |
 | |
| A Toldy Ferenc Gimnázium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Toldy Ferenc Gimnázium témájú médiaállományokat. | |
Az iskolát 1854 decemberében Ferenc József császár alapította Budai Császári Királyi Főreáltanoda (röviden Budai Főreál) néven. A tanárok fizetését az állam, a működési költségeket és az épületet a budai tanács biztosította. Első igazgatójává Schenzl Guidó osztrák bencés szerzetest, a szomszédos Egyetemi Katolikus Főgimnázium tanárát nevezték ki. Az iskola kétemeletes neogót, sárga és vörös nyerstéglából készült épülete 1857 és 1859 között épült Petschnig János, a pesti reáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium) rajztanárának tervei alapján a Donáti utca és a Neue Gasse (a mai Toldy Ferenc utca) között. Az iskola az 1860-as októberi diplomáig német, majd 1868-ig vegyesen magyar és német nyelven működött. 1876 óta érettségit is ad.
1920-ban vette fel a Főreál Toldy Ferenc nevét, akinek szülőháza a mai Toldy Ferenc utca túloldalán állt. 1934-től Toldy Ferenc Gimnázium, 1951 és 1954 között pedig Fürst Sándor Gimnázium volt – az 1954-es centenáriumi ünnepségsorozaton kapta vissza régi nevét. Az 1959/60-as tanévtől vált koedukálttá. Az első világháborúban elpusztult a 400-nál is több növényfajtának otthont adó botanikus kertje. A második világháborúban az ostrom alatt találatot kapott az épület, s az északi szárny teljesen kiégett. A könyvtár elpusztult; a mintegy tízezer kötetes állományból csak 660 darab maradt meg.
A Rákosi-korszakban és az 1956-os forradalom után számos tanár és diák szenvedett üldöztetést (köztük Antall József is, akit 1957-ben büntetésből helyeztek a Toldyba, 1959-ben pedig végleg eltávolítottak a tanári pályáról). A fordulat 1961-ben történt, amikor a ma már legendás hírű Pataki Gyula (Diri bácsi) került mintegy harminc évre az igazgatói székbe. Ez a három évtized a bizalom és az emberség időszaka, emberi és tanulmányi értelemben is a fellendülés kora a Toldyban. A jelenlegi igazgató, Porogi András, aki 1992 óta áll az iskola élén, Pataki Gyula szellemi örökösének vallja magát.
1970 óta működik a Toldy Teátrum (legismertebb rendezői dr. Zádor Andrásné és Eck Júlia), 1972-ben jelent meg először A Lap (szerkesztői közül számos újságíró, író került ki, például Kövesdi Péter, Horváth Oszkár, Tóthmátyás Tibor, Virághalmy Lea, Sperla Ervin). 1975-től a farsangi időszakban rendezi meg a gimnázium a Toldys Diáknapokat (TDN), színielőadással és szalagavató bállal (az érettségiző diákok ünnepi programját néhány éve november végén az iskola tornacsarnokában tartják). Kulcsár Jánosné tanárnő kezdeményezésére 2000 óta szervezik meg a Toldy Akadémiát. A História kör 2002 óta működik.
A Gimnázium hagyományai közé tartozott például a déli ágyúlövés ("déllövés" az 1940-es évek végéig, és az 1979-es 125. évi jubileumon), az oroszlános (nem szfinxes) kilincs reggelenkénti kétszeri megfogása (1986-ig, amikor sajnos a kilincset ismeretlenek ellopták – azóta csak másolat van a kapun).
1994-től az iskola áttért a hatosztályos rendszerre, azaz a 7.-től a 12. évfolyamig képez diákokat. Évszázados hiányt pótol az új, rajz- és informatikateremmel is felszerelt tornacsarnok, amely 2003–2004-ben épült Földes László tervei szerint.
2007 szeptemberében az iskola Magyar Örökség díjat kapott.
Remove ads
- A gimnázium 1859-ben befejezett régebbi épületét, amelyben ma díszterem, tantermek, tanári szoba, tornaterem, könyvtár, menza és büfé működik. Petschnig János tervezte neogót stílusban.
- A 2004-ben befejezett tornacsarnokot – amelyben kettéosztható tornaterem mellett informatikaterem is van és a rajzóráknak otthont adó Csók István terem – Földes László tervezte.
| 2018[1] | 2019[2] | 2020[3] | 2021[4] | 2022[5] | 2023[6] | 2024[7] | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| HVG | 4 | 2 | 4 | 5 | 5 | 4 | 8 |
- Antall József miniszterelnök
- Babics Kálmán geológiai és filozófiai író
- Brózik Károly geográfus
- Csanádi Ferenc, az FTC labdarúgócsapatának edzője
- Cserey Adolf botanikus
- Dávidházi Péter irodalomtörténész, egyetemi tanár
- Ezüst György festőművész
- Hankiss János irodalomtörténész, egyetemi tanár, közoktatási államtitkár
- Hankó Vilmos kémikus, balneológus, az MTA tagja
- Nemes Anna műfordító
- Pokorni Zoltán politikus
- Aba-Novák Vilmos festőművész
- Aczél Endre újságíró
- Balázs Péter színművész
- Balázs Péter EU-biztos, külügyminiszter
- Barna Imre József Attila-díjas magyar műfordító, kritikus
- Bolberitz Pál teológus, akadémikus
- Buzinkay Géza történész, muzeológus
- Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázó
- Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője
- Csortos Gyula színész
- Csók István festőművész
- Fábián Juli énekes
- Fekete-Győr András politikus, a Momentum Mozgalom egykori elnöke
- Fülöp Mihály tőrvívó világbajnok, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskereszt birtokosa.
- Gyárfás András matematikus.
- Haumann Péter színművész
- Hauszmann Alajos építész
- Horthy István kormányzóhelyettes
- Horváth Oszkár rádiós műsorvezető
- Jeszenszky Géza politikus, külügyminiszter
- Kiss János sebészprofesszor
- Kovács Pál olimpiai bajnok vívó
- Kökényessy Ági színművész
- Kövesdi Péter újságíró
- Létay Dóra színművész
- Lux Ádám színművész
- Macskássy Gyula rajzfilmrendező
- Maróti Egon történész, klasszika-filológus
- Matos Lajos (1935–2017) kardiológus, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt birtokosa
- Mécs Károly színművész
- Nádasdy Ádám nyelvész, költő, egyetemi tanár
- Nagy Zsolt fogorvos, ifjúsági vívó világbajnok
- Németh László író
- Papp Zsolt filozófus, szociológus
- Petri György költő
- Ribári Ottó sebészprofesszor
- Rév Marcell operatőr
- Soltész Rezső zeneszerző, énekes
- Sváby Lajos festőművész
- Szabó István Oscar-díjas filmrendező, a Nemzet Művésze
- Szász Mónika előadóművész
- Szecskó Péter grafikusművész, festő
- Szívós István (vízilabdázó, 1948) olimpiai bajnok vízilabdázó
- Török Ádám fuvolista, énekes (Mini)
- Vadász György építész
- Vámossy Ferenc építész
- Varga József vegyészmérnök
- Záborszky Mátyás (1980-) üzletember
- Zalatnay Sarolta énekesnő
- Zielinski Szilárd építőmérnök
- Zilahy Péter író
Remove ads
- Iskolai értesítők, Budapest - II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola 1856-1948.[8]
- A Gimnázium történetéről: az 1964-65-ös, az 1966-67-es, az 1969-70-es, a 125 éves jubileumi (1979-es), az 1989-90-es és az 1993-94-es Évkönyvekben.
- Jánosi Béla: A budapesti II. kerületi állami reáliskola emlékkönyve. Az intézet fönnállásának félszázados évfordulója alkalmából. Bp., 1905.[9]
- Porogi András: Iskola Budán (In: Európai Utas 1995/2)
- Rainer M. János: Lemerülés vagy megkapaszkodás? Idősb és ifjabb Antall József az 1956 utáni években. In Rainer M. János - Standeisky Éva (szerk.): Évkönyv X. 2002. Magyarország a jelenkorban. 1956-os Intézet, Bp., 135-168.
- A Toldy Ferenc Gimnázium jubileumi évkönyve, 2004-2005 és 2005-2006. Szerk.: Makra Tamás.Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., é. n.
- Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve. Toldy Ferenc Gimnázium, Bp., 2005.
- Rainer M. János: Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei, 1957-1989. 1956-os Intézet, Bp., 2008., 111-139., 171-189.
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads