Tokodaltáró

Tokodaltáró község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban. 527 hektáros kiterjedésével a vármegye második legkisebb közigazgatási területű települése.^[3]

Tokodaltáró
Tokodaltáró látképe légi felvételen
Tokodaltáró címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Esztergomi
Jogállás	község
Polgármester	Petrik József (független)[1]
Irányítószám	2532
Körzethívószám	33
Népesség
Teljes népesség	3026 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	538,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 57″, k. h. 18° 41′ 20″47.732637, 18.68897
Tokodaltáró Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Tokodaltáró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokodaltáró témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Tokodaltáró Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, Dorogtól 4, Esztergomtól 10, Budapesttől 42 kilométerre fekszik. Belterületén keresztülhalad a 10-es főút, a 117-es főút pedig észak felől elkerüli és ezzel tehermentesíti azt. Tokod központjával a 10-esből a két település határvonala közelében kiágazó 1118-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal, melynek legközelebbi megállási pontja a nyugati határszéle mellett Tokod vasútállomás.

Nevének eredete

A település nevének előtagját egy Tokod nevű vitézről kapta a fennmaradt hagyományok szerint. Nevének utótagja az itt folyt bányászatra utal.

Története

Tokodaltáró és környéke ősidők óta lakott hely volt; területén bronzkori, és sok római kori, valamint honfoglalás kori leleteket találtak.

Területén az ókorban egy nagyméretű (120×140 méter átmérőjű) késő római tábor (castrum) állt, melynek 11 kerek tornya, másfél méter vastag fala, díszes várkapuja, fürdője is volt. Az itt talált kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó kemence maradványa is bizonyítják, hogy a helyben talált szenet már a rómaiak is használták.

A mai település létrejöttét a bányászatnak köszönheti; 1896-ra kiépült a fővárosi kapcsolatot biztosító Budapest–Esztergom-vasútvonal az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonallal kapcsolatban (Budapest-Esztergom-Füzitői helyi érdekű Vasút Rt.), még ebben az évben megkezdték a tokodi altáró fúrását, ami a falu nevét is adta. 1899-ben elkészült a kétvágányú vasúti rakodó a szénszállítás praktikusabbá tétele érdekében, amelyet összekötöttek a tokodi vasútállomással. Mai területe 1890-ben még lakatlan volt, 1900-ban már 720 lakosa volt a Tokod területén, Dorog határában épülő bányásztelepnek.

Az 1920-as években Dorog építésével párhuzamosan Tokodaltáró is jelentős fejlődésen ment keresztül; népessége két és félszeresére növekedett, bányászkolónia, munkásotthon, iskola, óvoda, orvosi rendelő, a bánya mellett pedig fürdő, üzemi iroda és élelemtár épült, jórészt Gáthy Zoltán tervei alapján. A széntermelés növekedése folyamatos volt, 1925-ben 120 vagonos szénosztályzó épült négyvágányú iparvasúttal.

A fejlődés töretlen volt még a második világháború alatt is, köszönhetően a háborús konjunktúrának, népessége 1949-ben már 3110 fő volt. 1947-ben a tokodi altárót összekötötték a dorogi altáróval, így a szenet a keskeny nyomtávú bányavasúttal közvetlenül a dorogi vasútállomás szénosztályozójához tudták szállítani, ennek következtében megszüntették a feleslegessé vált tokodi osztályzót. A széntermelés 1953-ban érte el csúcspontját 203 038 tonnával, ettől kezdve megindult a bányászat fokozatos visszafejlesztése, az utolsó bányát 1967-ben zárták be. 2007. július 1-jén újraindult a vízkivétel az altáróból, napjainkban ez látja el karsztvízzel Tokodaltárót és a szomszédos településeket.

A korábban Tokodhoz tartozó altárói bányatelep 1992-ben lett önálló község.

Közélete

Polgármesterei

• 1992–1994:
• 1994–1998: Dénes László (független)^[4]
• 1998–2002: Varga János (független)^[5]
• 2002–2006: Varga János (független)^[6]
• 2006–2010: Ifj. Petrik József (független)^[7]
• 2010–2014: Petrik József (független)^[8]
• 2014–2019: Petrik József (független)^[9]
• 2019–2024: Petrik József (független)^[10]
• 2024– : Petrik József (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2922	2872	2883	2900	2914	2993	3026
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,2%, református 6%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26,1% (31,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, ruszinnak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,2% volt római katolikus, 4,2% református, 0,9% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 23% felekezeten kívüli (46,7% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Római katolikus templom
• Bányász emlékmű
• 1956-os emlékmű