Telefontorony (Szeged)

A rókusi Telefontorony (sokszor régebbi tulajdonosára utalva Matáv-torony) Szeged város legmagasabb, míg Csongrád-Csanád vármegye második legmagasabb épülete.^[1]

Telefontorony
Matáv-torony
A torony 2013-ban
Település	Szeged
Cím	Magyarország, Szeged, Rókusi körút 2–10.
Építési adatok
Építés éve	1992
Megnyitás	1992
Felhasznált anyagok	beton, acél
Tervező	DÉLTERV
Kivitelező	DÉLÉP
Hasznosítása
Felhasználási terület	telekommunikáció
Tulajdonos	Magyar Telekom
Alapadatok
Magassága	158 m
Egyéb jellemzők
Liftek száma	1
Elhelyezkedése
Telefontorony Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 16′ 16″, k. h. 20° 08′ 43″46.271013888889, 20.145336111111
A Wikimédia Commons tartalmaz Telefontorony témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

A telekommunikációs célú épületet az 1980-as években kezdték építeni, átadására 1992-ben került sor. Az épületet a Matáv számára építették, tulajdonosa annak utódcége, a Magyar Telekom. Maga a torony nem teljesen önálló épület, ahhoz egy telekommunikációs cégeknek otthont adó irodaház-komplexum kapcsolódik. A torony nem a Rókusi körútra néző utcai homlokzaton, hanem az épület hátsó bejárata mellett, egy névtelen szervizút mellett emelkedik. Betonszerkezete 101 méter magas, a rászerelt acél árbócszerkezettel együtt az építmény teljes magassága 158 métert ér el. A torony betonszerkezetének tetején ülő, adó-vevő berendezéseket, antennákat tartalmazó szint 119 méter magasan helyezkedik el. Ebben a magasságban egy üzemi darut is telepítettek, amellyel a torony peremén helyet foglaló berendezések mozgatását, fel- és leszerelését végzik.

Az épület zárt, szinte egyáltalán nem látogatható. A város legmagasabb pontjaként a rókusi telefontorony sokak szerint ideális kilátótorony és kávéház lehetne. A szegediek tudni vélik, hogy a 80-as években a városvezetés a vágyott kávéházat bele is terveztette a létesítménybe.^[2] Az idegenforgalmi hasznosításnak azonban komoly műszaki akadályai vannak: egy ilyen létesítmény kialakítására legalkalmasabb közbülső teraszok szintje is messze meghaladja a környékbeli víztornyokét, így egy vendéglő üzemeltetéséhez szükséges víz feljuttatása a magasságba jelentős költséget jelentene.^[3]