Techert Margit, Magyary Zoltánné (Budapest, Erzsébetváros, 1900. október 17.[3] – Héreg, 1945. március 24.) filozófus, filozófiatörténész, egyetemi tanár.
| Techert Margit | |
| Született | 1900. október 17.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1945. március 24. (44 évesen)[1] Héreg |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Magyary Zoltán (1932–1945)[2] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1918–1923) |
| Filozófusi pályafutása | |
XX. század | |
| Iskola/Irányzat | újplatonizmus |
| Érdeklődés | filozófiatörténet |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Techert Gyula Ignác államvasúti hivatalnok és Dvoracsek Anna Borbála (1875–1930) gyermekeként született jómódú középosztálybeli családban.[4][5] Középiskolai tanulmányait a Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Leányiskola és Leánygimnáziumban végezte,[6] majd 1918 és 1923 között a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója volt. 1925-ben egy fél évig a Louveni Egyetemen, 1926–1927-ben pedig a párizsi Sorbonne-on tanult,[7] később doktori fokozatot is szerzett.[4]
Egyetemi tanulmányait követően könyvtárosként, majd minisztériumi tisztviselőként helyezkedett el.[4]
1924 és 1927 között a budapesti Erzsébet Nőiskola tanárképzőjének franciatanára volt. 1925. január 30-án férjhez ment Fekete Béla járásbíróhoz, akitől öt évvel később elvált.[8] 1932-től Szegeden tanított,[7] ahol 1933–1940 között a Bartók György által vezetett filozófia tanszéken az Arisztotelesz utáni görög filozófia története című tárgy magántanára.[9]
1941-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán A platonizmus története című tárgykörből magántanári képesítést szerzett.[4][7] A budapesti egyetemen zeneesztétikai előadást tartott, szemináriumokat vezetett.
Férjével, Magyary Zoltánnal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöznek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választották.
A bevonuló szovjet katonák elhurcoltak néhány asszonyt, majd megígérték, hogy a filozófus asszony Techert Margitért még visszajönnek. Magyary Zoltán ezt nem várta meg: előbb feleségével, majd magával is végzett.
Héregen, az erdészház előtti tisztáson kopjafa őrzi emléküket. A tatai Környei út köztemetőben, közös sírban nyugszanak. Sírhelyüket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.[10]
Tudományos munkásságában a késői antik filozófiatörténettel, főként a hellén újplatonizmussal foglalkozott,[7] ennek eredményeként jelent meg 1934-ben A hellén újplatonizmus története című műve a Tudományos Akadémia Filozófiai Könyvtárának sorozatában.[11]
Lefordította Plótinosz A szépről és jóról (Budapest, 1925), Istenről és a hozzá vezető utakról (Budapest, 1944) című munkáit.[7] – Jelentős tanulmánya: Plotinos és a campaniani "pedagógiai provincia" (Platonopolis) – Magyar Paedagogia XLI. évfolyam, 1932. 5–6. szám, 75–83. o.
Magyarországon harmadik nőként lett egyetemi magántanár. Élénk tudományos közéleti tevékenységet is kifejtett: szervezeteket szervezett, folyóiratokat szerkesztett, sokat publikált.[4] A diplomás nők helyzete Magyarországon című cikke például a Magyar Szemle 1938-as májusi számában jelent meg és az egyetemet végzett nők helyzetét és a nők továbbtanulásának társadalmi hatását vizsgálta.[12]
Számos külföldi tudományos ösztöndíjat is elnyert.[4]
- Iráni vallásos emlékek a plotinosi psyche fogalmában; Egyetemi Ny., Budapest, 1929
- A hellén újplatonizmus története; MTA, Budapest, 1934 (Az Akadémia filozófiai könyvtára)
- Így láttuk mi Németországot. Tíz beszámoló kiváló magyar diplomásnők tollából a német nők munkájáról; szerk. Magyary Zoltánné Techert Margit; s.n., Budapest, 1940 (Magyar Női Szemle könyvtára)
- Magyaryné Techert Margit: Plotinos esztétikája; Minerva Ny., Kolozsvár, 1943 (Esztétikai füzetek)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
