Tőkés László

Tőkés László (Kolozsvár, 1952. április 1. –) református lelkész, az 1989-es romániai forradalom meghatározó alakja, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. 2007-től 2019-ig európai parlamenti (EP) képviselő, 2010–2011-ben az EP egyik alelnöke volt.^[2] Alapításától, 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), 2004-től a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) és 2000-től a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) kuratóriumának elnöke.

Tőkés László
A 2010-es tusnádfürdői nyári szabadegyetemen
Született	1952. április 1. (73 éves) Kolozsvár, Románia
Állampolgársága	román[1] magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Tőkés István
Foglalkozása	politikus, lelkész
Tisztsége	püspök az Európai Parlament képviselője (2007. december 10. – 2009. július 13.) az Európai Parlament képviselője (2009. július 14. – 2014. június 30.) az Európai Parlament Alelnöke (2010–2012) az Európai Parlament képviselője (2014. július 1. – 2019. július 1.)
Iskolái	Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (1971–1975)
Kitüntetései	Four Freedoms Award – Freedom of Worship (1990) Geuzenpenning (1991) Robert Schuman-emlékérem (2009)
weboldal Facebook IMDb Parlament.hu Európai Parlament
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőkés László témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Tőkés József református esperes unokája, apja Tőkés István református lelkész, anyja Vass Erzsébet.

1971-ben érettségizett a kolozsvári 11-es sz. középiskolában.^[3]

Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte 1971–1975 között. Ezután 1984-ig Brassóban, majd Désen volt református segédlelkész. Az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt törvénytelenül kizárták a lelkipásztorok köréből. 1984–1986 között 25 hónapig munkanélküli volt.

1986-ban Temesváron lett segédlelkész, majd rendes lelkész. 1988–89-ben az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatták. 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől, és a szilágysági Menyő községbe száműzték. Tőkés nem engedelmeskedett a felsőbb utasításnak, ellenállását a presbitérium támogatta. A hatalmi akarattal való szembeszegülés vezetett a temesvári népfelkeléshez.^[4]

1990-ben, a forradalom után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja volt. A tagságról később lemondott, többek között a marosvásárhelyi fekete március következtében is.

Ugyanebben az évben megválasztották a Királyhágómelléki református egyházkerület püspökévé, valamint a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke lett. 1990 februárjától 2003 januárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke volt;^[5] 1996-ban a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották.

1999-ben kezdeményező alapítója a Partiumi Keresztény Egyetemnek, amelynek elnöki tisztét töltötte be, 2000-től az egyetemet fenntartó Por Universitate Partium Alapítvány (PUPA) elnöke mindmáig. 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke,^[6] 2004-től a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke.

Szerepe az 1989-es romániai forradalomban

Bővebben: 1989-es romániai forradalom

A temesvári református templom falán lévő két táblán két módon írva egyazon dátum szerepel: „1989 XII 15” és „15 XII 1989”, s négy nyelven adja hírül a világnak a hely s a nap történelmi jelentőségét. A magyar nyelvű szöveg a következő: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom.”^[7][8]

1989. december 15-én a román titkosrendőrség, a Securitate emberei kivonultak, hogy Tőkést – a hatóságokkal együttműködő akkori nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kis faluba deportálják, de egyházának tagjai – és számos román anyanyelvű szimpatizáns – körbeállták a lelkészi hivatalt és házat, elodázva a hatóságok fellépését.

A Tőkés László melletti kiállás december 16-án kapott rendszerellenes jelleget, amikor a tiltakozók egy része átvonult a közeli Mária térre, négy férfi leállította a villamosokat, egyikük a villamos ütközőjéről bíztatta az egyre duzzadó tömeget újabb és újabb kommunista-ellenes jelszavak skandálására. Miután a tömeg elindult megostromolni a pártházat, a parókia őrizetlenül maradt, a karhatalom emberei betörtek a templomba, Tőkés Lászlót és áldott állapotban levő feleségét megverték és Menyőbe szállították.^[9]

December 17-én a sorkatonaság tűzparancsot kapott, amit végre is hajtott, több, mint 100 ártatlan, fegyvertelen ember esett áldozatul a megtorlásnak.

December 20-án a katonaság megtagadta a fegyvertelen emberek további mészárlását, Temesvár főterén több tízezer ember éltette a szabadságot.

December 21-én több erdélyi városban és Bukarestben is tömegek vonultak ki Nicolae Ceaușescu ellen tüntetni.

December 22-én a diktátor és felesége elmenekült, de elfogták mindkettőjüket, december 25-én pedig rögtönítélő bíróság elé állították és kivégezték őket. A hatalmat december 22-én a részben közismert ellenállókból, részben addig mellőzött kommunistákból álló Nemzeti Megmentési Front vette át.^[10]

1989 után

1990-ben az ideiglenes Nemzeti Megmentési Front tagja, 1990–2003 között az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, 1990-től a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke, 1991-től a Partiumi Közlöny szerkesztőbizottságának elnöke, a romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke; 1992-től az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja, a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Reformátusok Világszövetsége elnökségi tagja volt. A Johannita Lovagrend tagja; 2004-től az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, 2007-től az Európai Parlament képviselője.

Politikai szerepvállalása

Tőkés László az Erdély jelene és jövője konferencián 1993-ban

Tőkést az 1989-ben megalakult RMDSZ tiszteletbeli elnökévé választották a forradalmat követően. Az 1990-es évek elején a román hatalom komoly erőfeszítéseket tett lejáratására, népszerűségének letörésére.

A kilencvenes évek elején az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen titkos találkozót szervezett a romániai magyarság és a román hatalom képviselői között. Az RMDSZ részéről Borbély László, Frunda György és Tokay György jelentek meg (felhatalmazás nélkül), és tárgyaltak, majd titkos megállapodást kötöttek.^[11][12] Tőkés László ez ellen tiltakozott.

A 20. század utolsó évtizedében sokszor felemelte a hangját a forradalom alatt történtek kivizsgálása érdekében. Megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amely akkoriban az egyedüli magyar felsőoktatási intézmény volt Erdélyben (s amely nemcsak vallásoktatókat, hanem közgazdászokat, nyelvtanárokat is képez). 1996-ban tiltakozott az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele ellen. A 2000-es romániai parlamenti választások előtt arra szólította fel a magyarságot, hogy ne szavazzon az RMDSZ-re.

2002-ben beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert annak vezetősége és miniparlamentje a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva, elszabotálta a(z erdélyi magyar) belső választások kiírását. A kereset eredménytelen maradt.^[forrás?]

2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a szövetség a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése mellett döntött. Tőkes ezután megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), amely a különböző autonómiaformák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában.

Később a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács szervezésében, munkájában is részt vett.^[13]

2004-ben harmadik, és egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb hat évre. Az év őszén mint az EMNT elnöke közvetíteni próbált az RMDSZ és az erdélyi Magyar Polgári Párt között, a parlamenti választás előtti kiegyezés érdekében.

2007-ben

2007-ben a romániai EP-választások során a szavazatok 3,44%-át szerezte meg, ezzel bejutott az Európai Parlamentbe. Az Európai Néppárthoz való csatlakozását a szintén néppárti PD-L-es román és az RMDSZ-es képviselők azonban megakadályozták, így végül az Európai Zöldekkel együttműködő Európai Szabad Szövetség (EFA) nevű csoportba lépett be, és az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció tagja lett.

2008-ban szintén megpróbált közvetíteni a Magyar Polgári Szövetség mellett közben megalakult Magyar Polgári Párt és az RMDSZ között, hogy a magyarságnak egységes, erős képviselete lehessen a román parlamentben, ismét sikertelenül.

A 2009-es romániai EP-választásokon megint mandátumot szerzett, ezúttal mint az EMNT és az RMDSZ közös jelöltje. Ezután az Európai Néppárt frakciójának tagja lett. 2010 júniusában az EP-alelnöki posztjáról leköszönő Schmitt Pál utódjául jelölte a Fidesz, majd az Európai Néppárt frakciója meg is választotta.^[14]

2010 októberében egy új romániai magyar párt megalapításának ötletét vetette fel.^[15] Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2012 februárjában tartotta első küldöttgyűlését, ahol Toró T. Tibort választották meg elnöknek.^[16]

Egyéb

Tőkés László nevét viseli a Tőkés László Alapítvány, amely a Tőkés László-díjat ítéli oda.

2011. január 24-én, a debreceni okmányirodában Máté fia, és Toró T. Tibor társaságában beadta magyar állampolgárságra vonatkozó kérelmét.^[17] 2012-ben Andrassew Iván Ne vígy minket a kísértésbe című kötetében hiteles archív levelezések nyilvánosságra hozatalával a Tőkés Lászlóról kialakult addigi lelkészi, politikai kép újrarajzolására tett kísérletet.

Díjak, elismerések[18]

1991. szeptember 21-én a Szent István-bazilika sekrestyéjében

• Berzsenyi-díj (Magyarország, 1989)
• Bethlen Gábor-díj (Magyarország, 1989)^[19]
• Roosevelt-díj (Hollandia, 1990)
• a Regent University díszdoktora (Virginia Beach, Amerikai Egyesült Államok, 1991)
• a debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1990)
• a Hope College díszdoktora (Holland, Michigan, USA, 1991)
• Geuzenpenning-díj (Hollandia, 1991)
• az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja (1992)
• a Johannita Lovagrend tagja (1993)
• Pro Fide-díj (Finnország, 1993)
• Bocskay-díj (Magyarország, 1995)
• Magyar Örökség díj (Magyarország, 1996)
• a katalóniai CIEMEN-központ kisebbségi díja (Barcelona, Spanyolország, 1996)
• Leopold Kunschak-nagydíj Ausztria, 1998)
• Hűség-díj (Magyarország, 1999)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (Magyarország, 1999)
• Sárospatak, Székelyudvarhely, Budapest V. kerülete, Budapest XI. kerülete, Szék díszpolgára
• Szent István-díj (Magyarország, 2003)
• Truman–Reagan-szabadságérem (Washington, Amerikai Egyesült Államok, 2009)
• Petőfi-díj (Magyarország, 2009)
• Bocskai István-díj (Debrecen, Magyarország, 2009)
• Robert Schuman-díj – Európai Néppárt (Strasbourg, 2009)
• Románia Csillaga érdemrend, lovagi fokozat (Románia, 2009, visszavonva: 2016^[20])
• Magyar Becsület Rend (2016)^[21]
• Zajzoni Rab István-díj (Brassó, 2021)^[22]

Művei

• Zur Winterzeit der Welt (társszerző, Berlin, 1980)
• With God, for the people. The autobiography of Laszlo Tokes; as told to David Porter; Hodder & Stoughton, London, 1990
• Temesvár ostroma 1989; Hungamer, Bp., 1990 (naplójegyzetek, levelek, dokumentumok)
• "Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság". Válogatás Tőkés László igehirdetéseiből, 1986–1990; Református Zsinati Iroda, Bp., 1990
• Istennel a népért. Tőkés László életútja ahogyan David Porternek elmondta; angolból ford. Főgler Klára; Aranyhíd, Bp., 1991
• „Ideje van a szólásnak” (válogatott írások, Nagyvárad, 1993)
• Egy kifejezés és ami mögötte van / What's behind a statement; Balaton Akadémia, Vörösberény, 1993 (Balaton Akadémia könyvek)
• Temesvár szellemében. Ökumenia és megbékélés (Nagyvárad, 1996)
• Temesvári memento (Kolozsvár, 1999)
• Asediul Timişoarei (Temesvár ostroma); románra ford. Gelu Pateanu; Ed. de Eparhia Reform. de pe lângă Piatra Craiului, s.l., 1999
• Remény és valóság. Egyház- és kisebbségpolitikai írások, 1989–1999; szerk. Barabás Zoltán; Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Oradea, 1999
• Rádióba mondom. Rádiós igehirdetések, igei alapú beszédek (2001-2003); Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad, 2003
• Remény és valóság. Összegyűjtött írások; új, jelentősen bőv. kiad.; Mundus, Bp., 2006 (Protestáns művelődés Magyarországon)
• Hit és nemzet. Tőkés László breviáriuma. Ady Endre verseivel; vál., szerk. Jánosi Zoltán, vál., összeáll. Farkas Ernő; Magyar Napló, Bp., 2017

Magánélete

Felesége, akivel az üldöztetést végigszenvedte, Joó Edit volt, akitől 2011 februárjában elvált.^[23] Két fiuk (Máté és Márton) és egy lányuk (Ilona) van. 2013-ban feleségül vette Lévay Tündét (1982), 2014-ben gyermekük született.^[24]