(1958–2022) magyar tájépítész From Wikipedia, the free encyclopedia
Török Péter (Budapest, 1958. április 25. – Budapest, 2022. augusztus 4.[2]) Ybl Miklós-díjas (2009) és Prima Primissima díjas (2012) magyar tájépítész, az Artboretum Kert- és Szépművészeti Társaság[3] alapítója és több magyar köztér tervezője.
„Török Péter a kertépítészet Pilinszkyje”
Török Péter | |
Török Péter a makói művésztelepen 2011-ben | |
Született | 1958. április 25. Budapest |
Elhunyt | 2022. augusztus 4. (64 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | tájépítész |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
A XI. kerületben nőtt fel, később itt élt és hunyt el. Édesapja agrármérnök, édesanyja pedig iskolai alkalmazott volt. Élete végén, a Magyar Kultúrának adott interjújából ismert, hogy édesanyja igényesen dekorált mesekönyveiből ismerkedett meg a kertekkel, és már 3-4 éves kora körül foglalkoztatta a mesékből megismert kertek továbbgondolása.[5][6]
A budapesti József Attila Gimnázium rajz-olasz tagozata elvégzése után a Kertészeti Egyetem Táj- és Kertépítészeti Karán[7] folytatta tanulmányait,[6] majd 1982-ben le is diplomázott.[8] Végzősként megnyerte a kanadai British Columbia Egyetem világpályázatát, melynek díját a kommunista rendszerben nem vehette át Amerikában személyesen.[6] 1985-től a Városépítészeti Tudományos Tervező Intézet Műemléki Irodájában dolgozott. 1987-től a BME Lakóépület-tervezési Tanszékén oktatott. 1993 és 1997 között a Studio Ars Loci Kft.-nél helyezkedett el. 1997-ben megalapította saját vállalkozását, az Artboretum Kert- és Szépművészeti Társaság Kft.-t.[9] 2002-ben Bálint György interjúvolta[10] meg a Nemzeti Színház környezetéről. Munkái elismeréseként vehette át az Europa Nostra díjat, 2009-ben az Ybl Miklós-díjat, majd 2012-ben a Prima Primissima díjat (bemutatása[11] és díjátadó beszéde[12]). 2012-ben az Építész Közlöny/Műhely,[13] 2013-ban pedig Kő András[14] mellett a Katolikus Rádió készített vele kétrészes interjút,[15][16] és az Újbuda Televízióban is megjelent.[17] 2013-ban a Szépművészeti Múzeumban tartott tárlatvezetést, melynek középpontja a kertek voltak.[18] Munkáiról készült képekből, montázsokból és vázlatokból több kiállítás is készült, többek közt a Szent István-bazilikában (2013, Opus Tessellatum – Műtöredékek,[19][20][21] dr. Farkas Attila érseki tanácsos nyitóbeszédével[22]), a Műcsarnok I. Építészeti Nemzeti Szalonján (2014),[23] valamint a Budai Klub-Galériában (2015, Belső tájakon címmel).[24][25] Emellett előadott többek közt a Magyar Tudományos Akadémia szegedi Regionális Bizottságában (2011),[26] a makói művésztelepen (2015)[27] és Budapesten (2016).[28]
Magyarország-szerte számos köztér megújítása fűződik nevéhez. A legismertebbek ezek közül a budapesti Vigadó tér, a Szent István-bazilika előtti tér, a Nemzeti Színház parkja, a szegedi Kárász utca és Klauzál tér, a Holokauszt Múzeum környezete, a gödöllői kastély kertje, a hajósi érseki kastély parkja, a sárospataki Rákóczi-vár parkja, a tatai Kossuth tér.[29][30][31] Megvalósult és meghiúsult vagy félbemaradt terveinek száma 2012-ben 93 volt, haláláig pedig meghaladta a százat.[32]
Több mint 20 évig (1987–2020) oktatott a Budapesti Műegyetem Lakóépület-tervezési Tanszékén, valamint a Corvinus Egyetemen és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Karán is vendégelőadóként tanított.[33][34]
Török Péter 2022 nyarán hunyt el.
„Sok boldog szomorú dalnak voltam szerzője, okozója, szenvedője, élvezője, éltetője, jó utazások voltak ezek. Ha Bartók Bélára gondolok – akinek fontos volt, hogy a halálos ágyán megjegyezze, teli bőröndökkel megy el – azt kell mondanom, hogy én is ezt érzem.” – Török Péter a Magyar Kultúrának adott interjújában, 2022.[5]
Dombóvár
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.