From Wikipedia, the free encyclopedia
A Széchenyi-kastély vagy más néven Esterházy–Trauttmannsdorf–Berchtold-kastély Vas vármegyében (1921 előtt Sopron vármegyéhez,[1] 1951-ig Győr-Moson-Sopron megye Csepregi járásához[2] tartozott), Peresznyén található.
| Esterházy–Trautmannsdorff–Berchtold-kastély | |
 | |
| Légi fotó a kastélyról | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Peresznye |
| Épült | 1727? |
| Stílus | barokk |
| Család | Esterházy család |
| Jelenlegi funkció | szociális otthon |
| Cím | 9734 Peresznye, Hunyadi János utca 65. |
| Elhelyezkedése | |
 Esterházy–Trautmannsdorff–Berchtold-kastély
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 18″, k. h. 16° 39′ 25″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy–Trautmannsdorff–Berchtold-kastély témájú médiaállományokat. | |
A különféle szakirodalmakat olvasva mind a kastély elnevezését, mind 18. és 19. századi történetét illetően ellentmondások mutatkoznak.
A kastély nevével kapcsolatosan sem Csatkai Endre 1937-ben,[3] sem László Ernő 1938-ban[4] nem beszél Széchenyi-kastélyról, egyikük sem említi meg, hogy a Széchenyi család tulajdonába került volna: Csatkai Endre kastélyként, László Ernő Berchtold-kastélyként említi. Genthon István 1959-ben már Széchenyi-kastélyként nevezi meg (szerinte a kastély a Széchenyi család számára épült meg a 18. század végén),[5] az 1976-os műemlékjegyzék,[6] Heckenast János 1987-ben,[7] valamint a Magyar nagylexikon 2002-ben hasonlóan;[8] az utóbbi három forrás az elnevezésről információkat nem közöl. Virág Zsolt 2004-ben kijelenti,[9] hogy a szakirodalomban és útikönyvekben ugyan Széchenyi-kastélyként írnak az épületről, valójában azonban sosem állt a Széchenyi család tulajdonában.
A kastély építésével és történetével kapcsolatosan is ellentmondásosak a különböző források. Csatkai Endre 1937-ben azt írja, hogy a mai kastélyt a régebbi felhasználásával a 18. század végén építtette a tulajdonos, az Esterházy család cseszneki ága, miután a peresznyei birtok körüli zavarok rendeződtek.[10] László Ernő 1938-as cikkében arról ír, hogy a jelenlegi kastély megmaradt legkorábbi része a 18. század során épült meg, s az egyes átalakításokkor a régebbi részeket mindig felhasználták.[4] Genthon István 1959-ben azt írja, hogy a kastély a Széchenyi család számára épült meg a 18. század végén.[5] Heckenast János 1987-es cikke,[7] illetve a Magyar nagylexikon 2002-es 14. kötete szerint a kastély 1727-ben épült a régebbi épület felhasználásával.[8] Virág Zsolt 2004-es könyvében arról ír, hogy a kastélyt Esterházy János (1691–1744)[11] fia, Dániel (1723–1759)[12] építtethette 1727-ben, s egyben a peresznyei templom 1727-es átalakítása is az ő nevéhez fűződik.[m 1] Dénes József szerint a kastély magva a Nádasdyak korából származik, s ezt felhasználva alakíttatta át Esterházy Dániel 1727-ben a kastélyt; a szerző nem említi meg, melyik Esterházy Dánielről van szó.[13] Ugyanis könnyen félreértésre adhat okot, hogy Esterházy Dániel (1723–1759) nagyapja is Esterházy Dániel volt (aki korábban csakugyan Peresznyén lakott, tehát a korábbi kastély már az övé volt, s Peresznyén hunyt el egykori tiszttársa, kedves embere Csajághy János is 1713 elején[14]). A nagyapa Esterházy Dániel azonban 1714. október 1-jén meghalt, így nem építtethette a kastélyt 1727-ben. Csatkai Endre nem említi ezt az 1727-es építést (az 1727-et és Esterházy Dániel nevét csak a peresznyei templom felújításával kapcsolatban említi meg).[10] Virág Zsolt szerint a kastélyt az Esterházy család 1790 körül copf stílusban átépíttette.[9] Egyes források szerint későbbi tulajdonosai a Széchenyiek voltak.[m 2] 1866-ban gróf Trauttmannsdorf–Weinsberg József vásárolta meg a kastélyt, amit 1872-ben átengedett Jozefa nevű lányának, aki akkor már 1860 óta gróf Berchtold Zsigmond férje volt, így az épület 1872-ben a Berchtold család tulajdonába került. Az első világháború idején Berchtold Lipót közös külügyminiszter lakta, majd az államosításig a család kezén maradt. Jelenleg szociális otthonként működik.
A 6,5 ha-os kastélyparkot ma a Hunyadi János utca két részre osztja. A kastély felé eső parkrész volt korábban a díszkert, ahol ma is megtekinthetők kővázák, illetve egy Flóra-szobor, ami a 18. században barokk stílusban készült. Az utca túloldalán az angolpark található, melyhez egykor vadaskert is tartozott. A tájképi jellegű angolpark ma is látható jellegzetességei a mesterséges tó a benne lévő kis szigettel: „Rousseau szigetével”. A Hunyadi utcával párhuzamos mélyterületen lévő sekélyebb tó ma már csak időszakosan jelenik meg. A kastélyhoz vezető allét és az angolparkot copf stílusú kővázák díszíti. Az egykori kő ülőpadok közül mára kevés maradt meg. A Szent Egyed-templomot és a kastélyt eperfákkal, vadgesztenyefákkal kísért allé kötötte össze a parkon keresztül, amelynek részletei ma is láthatóak.
Az egykori kastélykertben lévő, 1985-ben védetté nyilvánított kertben, egy tó partján áll a nyugati platán (Platanus occienditalis) csodálatos méretű példánya.[15]
2014. március 29-én a park területén került átadásra egy új sportkomplexum, játszótérrel, sportpályával, új fitnesz eszközökkel és defibrillátorral. A fejlesztés összköltsége 22, 8 millió forint volt.[16]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
