Szolokma

Szolokma (románul Solocma) falu Romániában Maros megyében.

Szolokma (Solocma)
Református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Makfalva
Rang	falu
Községközpont	Makfalva
Irányítószám	547269
Körzethívószám	0265
SIRUTA-kód	117097
Népesség
Népesség	228 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	341 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	418 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 28′ 33″, k. h. 24° 59′ 43″46.475917, 24.995259
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A falu Erdőszentgyörgytől 13 km-re északkeletre, községközpontjától Makfalvától keletre 8,5 km-re a Siklódi és a Szép-patak egyesülésénél az azonos nevű patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

Nevét a Szolokma-patakról, az pedig a Szolokma-bércről nyerte.

Története

Ősidők óta lakott hely. A Bakó-vára nevű helyen régi cserépdarabok kerültek elő. 1567-ben Zolokma néven említik először. 1910-ben 690, többségben református lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1992-ben 439 lakosából 437 magyar volt.

Mezőgazdasága

A faluban jórészt a mezőgazdaság különböző ágaival foglalkoznak, általában saját fogyasztásra termelnek. Tehéntenyésztés, lótenyésztés, szárnyasok tenyésztése, méhészet jellemző. Az állattartás mellett általában földművelést is végeznek, konyhakertekben a legkülönbözőbb zöldségeket, gyümölcsöket termesztik. Földeken is termesztenek, főleg gyümölcsöket, kukoricát, búzát, illetve háziállatok számára, főleg szénát készítenek.

Látnivalók

Református temploma 1808 és 1815 között épült, 1889-ben, 1973-ban és 1986-ban renoválták. A falu maga is látnivaló, rengeteg 20. század eleji ház van. Szép a táj is, hiszen a falucska völgyben fekszik, erdőkkel, mezőkkel körülötte. A vadvilág és a friss levegő lenyűgöző, a víz tiszta.

Falumúzeum: alapította Nemes Dénes, eleinte csak hobbiból kezdte összegyűjteni a faluból a régiségeket. Először egy szoba volt rászánva de a végére már az egész ház. A múzeum folyamatosan bővül, de 2021 óta látogatható szinte állandóan, belépve az ember szinte 100 évet megy vissza az időben: megtekintheti, miképp nézett ki akkor egy háztájék, mivel foglalkoztak az emberek és hogy mi mindent el tudtak készíteni otthon fából, azt is, amit most az üzletből vásárolunk.^[forrás?]

Jegyzetek

1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro

További információk

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap