Szisztrum
ókori egyiptomi hangszer From Wikipedia, the free encyclopedia
A szisztrum (egyiptomi nyelven sḫm vagy sššt) egy idiofon hangszer, amit főként az ókori Egyiptomban és Irakban használtak. Egy U alakú réz- vagy bronzkeretből áll, amire fémpálcákat erősítenek, ezek csörögnek, amikor a hangszert rázzák. Neve a görög σείω, szeio, azaz 'rázni' és σείστρον, szeisztrón, 'amit ráznak' szóból ered.
| Szisztrum | |
 | |
| Más nyelveken | |
| egyiptomi: sḫm vagy sššt görög: σείστρον latin: sistrum | |
| Besorolás | |
| idiofon rázó | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 112.112 |
| Hangolás | meghatározatlan |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szisztrum témájú médiaállományokat. | |
Az ókori Egyiptomban
| Szisztrum (sḫm) | ||
|
| Szisztrum (sššt) | |||
|
A szisztrum az ókori Egyiptomban szent hangszernek számított, gyakran használták templomi szertartások során. Básztetet, a vidámság és tánc istennőjét gyakorta ábrázolják szisztrummal,[1] de a hangszert leginkább Hathor kultuszával hozzák összefüggésbe; U alakja a tehén formában is ábrázolt istennő szarvaira emlékeztette az egyiptomiakat.[2] Gyakran készültek olyan szisztrumok is, melyek Hathort ábrázolták. Rázták a szisztrumot azért is, hogy Széthet, a káosz istenét elűzzék.[3] Íziszt is gyakran ábrázolták egyik kezében szisztrummal, másik kezében a Nílus áradását jelképező vödörrel.[4] Említik az Amenemope intelmei néven ismert írásban is.[5]
A szisztrum ma
Szisztrumokat ma is használnak a kopt és etióp egyház szertartásain.[6] A 19. századi nyugati zenekari zenében időnként írnak elő „szisztrumnak” nevezett hangszert, például Hector Berlioz 1856 és 1858 közt írt A trójaiak című operája első felvonásában, illetve Gioachino Rossini A sevillai borbély című operájának partitúrájában is feltűnik, ma azonban leggyakrabban egy közeli rokonát, a tamburint használják helyette.
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.