Sziklai Zsigmond

Sziklai Zsigmond, 1882-ig Steinbeck Zsigmond^[3] (Pest, 1864. április 18.^[4] – Budapest, 1937. március 21.)^[5][6] magyar műépítész.

Sziklai Zsigmond
Született	Steinbeck Zsigmond 1864. április 18. Pest
Elhunyt	1937. március 21. (72 évesen) Budapest II. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Grosz Irén (h. 1895–1932)
Foglalkozása	építész
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1887)
Sírhelye	Farkasréti temető (33/3-1-79/80)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Sziklai (Steinbeck) Ignác (1824–1911)^[7] papírkereskedő és Beer Emma gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Markó utcai reáliskolában végezte, majd a budapesti József Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. 1896 júniusában az országban elsőként kapott mozgóképszínházi engedélyt, s még ugyanabban az évben megnyitotta az Andrássy út 41. szám alatt működő moziját. A millenniumi ünnepségek miatt azonban a várt érdeklődés elmaradt, s néhány hónappal később megszüntette vállalkozását.^[8] Vezető szerepet töltött be az Építőmesterek Egyesületében és az Országos Iparosok Egyesületében. Tagja volt az 1913-ban alakult Magyar Művészi Munka társaságnak. Nevéhez fűződik a Párisi Nagy Áruház átalakítása a ma is látható formájára. Az épület előtti járdán emlékére – a 2000-es években történő felújítás során – réz emléktáblát helyeztek el. Az ő tervei szerint épült meg az újvidéki és a szabadkai nagyszálló.

Bizonyos épületeit Goldmann Ernővel közösen tervezte.

Családja

Felesége Grosz Irén (1876–1932) volt, Grosz Mór kalapgyáros és Müller Biri lánya, akivel 1895. május 5-én Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában kötött házasságot.^[9]

Gyermekei

• Sziklai Emma Katalin (1896–1974). Férje Szendrői Lajos József (1890–1945) vegyészmérnök.
• Sziklai Blanka (1898-1916)
• Sziklai Miklós (1900–?). Felesége Szedlacsek Emma Erzsébet (1903–2002).
• Sziklai Klára (1905–1978). Férje Santoro Saverio (1904–1989) olasz királyi főhadnagy.

Munkái

• Rottenbiller utca 27. 1890. május 6.^[10]
• Rottenbiller utca 29/A^[11]
• Rottenbiller utca 29/B. 1890. június 8.^[12]

Jegyzetek

1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 12684/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 14. oldal 7. sor
4. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 352/1864. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
5. Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 138/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
6. „Sziklai Zsigmond elhunyt”, Pesti Hírlap, 1937. március 24., 14. oldal (Hozzáférés: 2021. január 15.)
7. Sziklai Ignác halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 178/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
8. „Budapesten harminc esztendeje nyílt meg az első mozgóképszínház”, Az Újság, 1926. március 28., 15. oldal (Hozzáférés: 2021. január 15.)
9. Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 239/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
10. 1890-ben Sziklai Zsigmond tervei szerint épült 3 emeletes eklektikus lakóház a Rottenbiller utca és a Dembinszky utca (Dembinszky u. 2.) sarkán. Az építtető Sziklai Zsigmond és Goldmann Izsó volt.
11. 1890-ben Sziklai Zsigmond és Goldmann Ernő építészek saját maguknak tervezett és épített háromemeletes neobarokk bérháza. A homlokzat középtengelyében két emeleten át húzódó zárterkély, a gazdagon barokkos szemöldökmező és szemöldökpárkány révén a homlokzaton az első emeletre került a hangsúly. A párkány frízébe fekvő téglalap alakú ablakok kerültek, amelyek oldalirányba egy-egy félkörívvel vannak bővítve. 1890. jún 8.
12. Sziklai Zsigmond és Goldmann Ernő által tervezett és szecessziós stílusban épített ház.

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• (szerk.) Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona 1919–1930. A magyar legujabb kor története, A Magyar Feltámadás Lexikona Kiadása, Budapest, 1930 (2. kiadás: Budapest, 1932)
• 20 fontos budapesti épület, amelyet magyar zsidó építész tervezett – 3. rész (2017. május 2.) Mazsihisz, hozzáférés: 2021. január 15.

Egyéb irodalom

• Rozsnyai József: Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák–Magyar Monarchia idején különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára, 2011 (doktori disszertáció, könyv formában nem jelent meg)
• Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.U.K. Kiadó, Budapest, 2018, ISBN 9786155361715