Szerencs-patak

A Szerencs-patak a Tokaj–Zempléni-hegyvidék 36 kilométer hosszú vízfolyása, a Takta jobboldali mellékvize Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Neve a 19. századig gyakran Szerencsi-patak alakban is előfordult, de különböző neveken ismerték egyes szakaszait is (Pálkás-patak, Ondi-víz stb.).^[1]

Szerencs-patak
Közigazgatás
Országok	Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz	36,3 km
Forrásszint	kb. 500 m
Vízhozam	0,87 m³/s
Vízgyűjtő terület	347,2 km²
Forrás	Hejce, Zempléni-hegység, Magyarország
Torkolat	Takta, Szerencs
Sablon Wikidata Segítség

Vízföldrajzi jellemzői

A Kékedtől déli irányba húzódó vetővonalat, amely Hejcétől délre a pleisztocénben kialakult Szerencs-patak völgyét alkotja, a keletre elterülő Zempléni-hegység szerkezeti mozgásai alakították ki. A patak völgyében több hévízforrás bukkan a felszínre, Fony, Korlát, Abaújszántó, Golop és Szerencs területén. Árterét pleisztocén és holocén kori, 5-6 méter vastag üledék borítja.^[2]

Tipológiai szempontból a Szerencs-patak Magyarország durva mederanyagú, dombvidéki kis vízfolyásai közé tartozik.^[3] A patak hossza 36 km, vízgyűjtő területe 347 km², elsősorban a Zempléni-hegység nyugati lejtőinek vizeit vezeti le. Ennek megfelelően bal oldali vízhálózata is fejlettebb, fontosabb mellékvizei a Fonyi- vagy Bors-patak (4,9 km; 10,6 km²), a Boldogkőváraljai-patak, az Alpári-patak, az Aranyos-völgyi-patak és a Koldu-patak.^[4] Magasabb vízszint a kora tavasz és a nyárelő időszakában jellemzi, egyébként vize kevésnek mondható.^[5] A legnagyobb árhullám 1977. január végén vonult le a patakon, amelynek során Abaújszántónál 44 óra alatt 0,96 millió m³ víz özönlött le a patakmederben.^[6] Főbb vízjárási adatai a következők:

Vízmérce helye	Legkisebb vízállás	Legnagyobb vízállás	Kisvízhozam	Középvízhozam	Nagyvízhozam
Malom-patak torkolata			0,004 m³/s	0,25 m³/s	19,00 m³/s
Aranyos-völgyi-patak torkolata			0,028 m³/s	0,74 m³/s	22,00 m³/s
Fürdő-patak torkolata			0,038 m³/s	1,16 m³/s	42,00 m³/s
Szerencs, torkolat	–6 cm[7]	264 cm[8]	0,046 m³/s	1,50 m³/s	54,00 m³/s
Forrás: Juhász József: Kisvízfolyások vízhozam adatai. Hidrológiai Közlöny, XCI. évf. 1. sz. (2011) 51–61. o.

A patak forrása a Központi-Zemplén nyugati peremén, Hejce település keleti határában, a 787 méter magas Gergely-hegy lábánál található, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.^[9] A forrásvidéket elhagyva, Hejcénél lép az Abaúji-Hegyalja területére és fordul a Hernáddal párhuzamosan futva dél-délnyugati irányba. A völgy felső szakaszán eróziós jellegű, a kvarcitos riolittufa alapkőzetbe vágódott vissza.^[10] Abaújkér után a patak dél-délkeleti irányba fordul, a Szerencsi-dombság keleti peremén fut mintegy 15 kilométeren keresztül. Itt jobban érvényesül a törésvonalban kialakult, tölcséresen kiszélesedő völgykapujelleg. A patak Szerencstől délre, a Taktaköz területén a Mádi-patakkal egyesülve torkollik bele a Taktába.^[11] Part menti települései a folyás irányában Hejce, Korlát, Abaújkér, Abaújszántó, Golop, Tállya, Rátka, Ond és Szerencs.

Hagyományosan a Szerencs-patak völgyében vezetett a Tokajt és a tokaji Tisza-átkelőt Kassával összekötő országút.^[12] A 18–19. században több helyütt működött vízimalom a patakon,^[13] amelynek szabályozása 1933-ban indult meg a Szerencs és Abaújszántó közötti alsó szakaszon.^[14] A 21. századra felső szakaszának medre gyakran víztelen, a vízjárta mederszakaszok jellemző halfajai a kövi csík (Barbatula barbatula), a fenékjáró küllő (Gobio gobio) és a fejes domolykó (Squalius cephalus).^[15]