Szent Mihály-templom (Angyalföld)
katolikus templom Angyalföldön, Budapest XIII. kerületében From Wikipedia, the free encyclopedia
katolikus templom Angyalföldön, Budapest XIII. kerületében From Wikipedia, the free encyclopedia
A Külső Váci úti Szent Mihály-templom (vagy Angyalföldi ~) az egykori Tripolisz helyén, a XIII. kerületi Babér utcában épült fel. A Külső Váci út menti városrész római katolikus híveinek temploma. Az 1930-as felszentelés után tíz évvel megépült a plébániaépület és a kultúrház is. Ma a környék körülbelül 9000 hívét látja el a plébánia a 900 négyzetméteres templomban.[2] Tornyai magassága 59 méter.
Szent Mihály-templom | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye |
Egyházközség | Angyalföldi Szent Mihály plébánia |
Lelkész | Hodász András |
Segédlelkész | Pál Ferenc |
Diakónus | Kuzmányi István[1] |
Építési adatok | |
Építése | 1929–1930 |
Stílus | neoromán |
Tervezője | Foerk Ernő |
Felszentelés | 1930. szeptember 21. |
Felszentelő | Serédi Jusztinián |
Elérhetőség | |
Település | Budapest |
Hely | 1131 Budapest XIII. kerület, Babér utca 17/b |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 19° 04′ 38″ | |
A Szent Mihály-templom weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Mihály-templom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Váci út külső területén 1917-ben indult meg a szervezett hitélet, ekkor alakult meg ugyanis a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület a Tripolisz területén, és ezután karmelita szerzetesek tartottak istentiszteletet a Tomori utcai iskola két tornatermében. Az egyházközséget 1923-ban szervezték meg, majd pár év múlva hozzálátnak a templom tervezéséhez.
Foerk Ernő, a szegedi dóm tervezője által elkészített tervek alapján indult meg az építkezés 1929-ben. Az épület 1930-ra készült el, szeptember 21-én szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros. Az egyházközséget hamarosan (1933-ban) plébániai rangra emelik. 1940 elején átadták a kultúrházat, és az év végére birtokba vehette a plébános az új plébánia épületét is.
A második világháborús Budapest ostroma okozta károkat fokozatosan helyrehozták. A szocializmus évtizedei alatt kisebb-nagyobb átalakításokat hajtottak végre a templomon, a 70-es években új liturgikus teret alakítottak ki.
A 90-es évektől a templom teljeskörű felújítására került sor, megújultak az ólomablakok és a tornyok is. 1995-ben építették meg az urnatemető első szárnyát is, a második átadására 2004-ben került sor.
A Babér és a Tomori utca sarkán álló telken felépült templom északra, a Babér utca felé néz. Az építéskor még nagyrészt üres környék mára beépült, az út túloldalán álló, az utcára merőleges társasházak között a templommal szemben tér nyílik, ezzel még hangsúlyosabbá téve a kéttornyú épületet. A három hosszanti (egy fő- és két mellékhajó) és egy kereszthajós templom hagyományos román kori elrendezést mutat. Vöröses téglából és fehér kőből épült, a két szín kombinációjával létrehozott geometrikus formák fokozzák a templom külső díszét.
A bejárat fölött a karjait széttáró Jézus látható, a homlokzat közepén kilenc körablakból összeálló rózsaablak kapott helyet. A timpanonban, a tető alatt a templom védőszentje, Mihály arkangyal domborművét helyezték el. A mai ólomüveg ablakokat az 1990-es évek folyamán restaurálták.
A templom mennyezete kazettás kialakítású, a kazettákat nonfiguratív képek díszítik. Ez alól kivételt képez az apszis, aminek mennyezetét freskó borítja.
A süttői márványborítású liturgikus teret 1972-ben alakította ki Rácz Gábor. Ő készítette 1975-ben a szembemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is.
A mai tűzzománc főoltárkép 1980-ban került helyére, és azóta sokan kritizálták egyrészt a három főangyal különös ábrázolása, másrészt a templom többi részétől erősen elütő jellege miatt. A régi (még a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület idejében használt) faoltár a sekrestyében áll.
A templom orgonáját 1955-ben kapta meg az esztergomi tanítóképzőtől, amelyet 1967-ben korszerűsítettek. Mindhárom harangja a keleti (bal oldali) toronyban van elhelyezve, a másik (nyugati/jobb oldali) toronyban soha nem lakott harang. Közülük a harangfeliratok szerint a legnagyobb, 600 kilogrammos, g1 hangú nagyharang 1928-ban, a középső, 190 kg-os, c2 hangú 1950-ben, a legkisebb, a Magyarok Nagyasszonyának szentelt, 80 kg-os, g2 hangú harang pedig 1921-ben készült Szlezák László harangöntő műhelyében.[4]
A plébánia óvodástól felnőttkorig hittanoktatást kínál, emellett két énekkart – egy klasszikus és egy gitáros kórust – is működtet. Vasárnaponként a plébánián agapét tartanak.
A templomban Mihály arkangyal napját, szeptember 29-ét követő első vasárnap tartanak búcsút.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.