Szakadát (Magyarország)
magyarországi község Tolna vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szakadát (németül: Sagetal) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
| Szakadát | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Tamási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Harmati-Pék Anna Mária (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7071 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 205 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 32′ 17″, k. h. 18° 28′ 17″ | |||
 Szakadát
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Szakadát weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szakadát témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
Tolna vármegye középső részén fekszik, a Tolnai-Hegyhát tájegységben, Gyönk város déli szomszédságában. A 65-ös főút és a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út felől is a Gyönk-Hőgyész közti 6315-ös úton közelíthető meg.
Története
A dunántúli római uralom idején is megült hely. A honfoglalás után a Szák nemzetség veszi birtokába. A 12. században már egyházas hely. 1214-ben Merő János birtokában találjuk. Egy 1298-ban kelt oklevél templomáról tesz említést. A 14. század második felében Tikai István és Niko Miklós osztoznak a határ birtokában. A török megszállás itt is csak pusztulást hagyott maga után. 1680-ra Tolna megye felszabadul a töröktől, országos ínség. 1717-1733 között nagy pestis járvány dühöng a megyében, Szakadát ekkor Mercy gróf birtoka volt, akit később a csicsói templomban helyeztek nyugalomra.A 18. század első felében újra benépesült, főként Németországból, Trierből, Saar, Rajna vidékéről idetelepített családokkal. Az 1723-as betelepítés után a következő családnevek szerepeltek a településen: Stautt, Schlitt, Krémer, Schmitt, Spisz, Kander, Laux, Isztl, Veilant, Miller, Ernszt, Schiszler, Veller, Ekhard, Kasse.
1727-ig Hőgyész filiájaként településnek is önálló plébániája lett, első papja Szigethy András (1727-1736) volt. 1738-ban újra pestis járvány pusztított. 1759-ben pedig Winkler Mihály plébános templomot építtetett a településen Szent Miklós tiszteletére.
1767-ben Mária Terézia urbáriális községe volt. Földesura pedig ekkor Gróf Apponyi György. 1897-től a falu plébánosa Pelcz Árpád 1918-ig. 1897-ben a rossz állapotú régi templomot bezárták, új templom építéséhez kezdtek, melyet 1899. XII. 6.án szenteltek fel Jézus Szíve tiszteletére. 1947. V. 28-án a kitelepítésekkor 18 családot telepítettek ki. Helyettük Nógrád vármegyéből, Mosonszolnokról és Erdélyből érkeztek családok.
1874-ben a községben 3 molnár, 2 szabó, 103 kőműves, 4 ács és 2 kovács volt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Varga Ferenc (FKgP)[3]
- 1994–1998: Varga Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Laszk Gábor (független)[5]
- 2002–2006: Laszk Gábor (független)[6]
- 2006–2010: Laszk Gábor (független)[7]
- 2010–2014: Laszk Gábor (független)[8]
- 2014–2019: Laszk Gábor (független)[9]
- 2019–2024: Laszk Gábor (független)[10]
- 2024– : Harmati-Pék Anna Mária (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 227 | 222 | 205 | 203 | 199 | 214 | 205 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 49,4% németnek mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,9%, református 3,3%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 16,7% (10,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 84,4%-a vallotta magát magyarnak, 33,7% németnek, 6,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,2% volt római katolikus, 5% református, 3% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 16,1% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
Római katolikus templomának tornya 1765-ben, a templomhajó 1898-ban épült. A településen német nemzetiségi tájház működik.[13]
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
