Székely címer
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
A székelységet megjelenítő legrégibb címerábrázolások, a legkorábbi címerek, Zsigmond király uralkodásának időszakára, az 1387-1437 közötti évekre esnek.
Két féle változatot ismerünk. A címerpajzs formája lekerekített, hegyesszögű, és a háromszögcímer, mely mindkettőnél azonos. A legrégebbi 1436-ig használt változatban kék színű háttérben egy páncélos jobb kar látható, mely egy egyenes kardot tart. A kardon a markolatnál átszúrt, levágott medvefej, felette egy vörös szív, a kard végén pedig egy lebegő ötágú leveles korona figyelhető meg. (Hasonló ábrázolást láthatunk az egykori Háromszék vármegye címerénél, vagy Marosvásárhely és Székelyudvarhely jelenlegi címereinél.)
Miután a székelyek jól őrizték az ország keleti és délkeleti végeit, ezért Zsigmond királytól 1437-ben jutalmul új címert kaptak: az aranyló naparcot és növekvő ezüst holdarcot, mely a későbbiekben Erdély összetett címerében is megjelenik.[1]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
