Szászfenesi Leányvár
várrom Szászfenesen, Kolozs megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
A Leányvár középkori vár illetve várrom Romániában, Kolozs megyében található, Szászfenes falutól pár száz méterre. A várrom a romániai műemlékek jegyzékében országos szinten védett helyszínként szerepel.[2]
| Leányvár | |
| Cetatea Fetei | |
| országos szinten védett műemlék | |
 | |
| A vár látképe keletről | |
| Ország |  Románia |
| Mai település | |
| Elhagyták | 1437 |
| Állapota | romos |
| Építőanyaga | téglával kevert terméskő[1] |
| LMI-kód | CJ-I-s-A-07051 |
| Elhelyezkedése | |
 Leányvár
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 45′ 14″, k. h. 23° 29′ 08″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leányvár témájú médiaállományokat. | |
Kolozsvártól 5 kilométerre, Szászfenesről délre, a Kolozstótfaluba vezető út mentén a Várdombon található, 547 méteres tengerszint feletti magasságon.[3][4] Az útról a romok nem láthatóak a domboldalt takaró erdő miatt; az úttól a várromig mintegy negyed órányi gyalogutat kell megtenni[5] egy fehér alapon piros sávval jelölt erdei ösvényen.[6] Hadászati szempontból nagyon jó helyre építették, ugyanis a magaslatról be lehet látni a Kis-Szamos völgyének Kolozsvár és Gyalu közötti szakaszát, valamint a környező magaslatokat.[3]
Feltételezések szerint királyi várnak épült,[3] majd Kolozsvár és Gyalu környékének az erdélyi püspökség birtokába kerülése után püspöki vár lett. Fügedi Erik szerint Monoszló Péter erdélyi püspök építtette védelmi célból 1282 előtt.[7]
A várnak a püspöki birtok védelme mellett szerepe lehetett abban, hogy a közelben lévő – I. Béla király által alapított - kolozsmonostori apátságot akadályozta kiváltságainak gyakorlásában. Ismeretes olyan eset az 1220-as évekből, mikor a püspök papjaival és vitézeivel intézett fegyveres támadás során feldúlta a kolozsmonostori apátságot.[4]
Leányvár építményei a tatárjárás (1241–1242) előtt feltehetően fából épültek, és hasonlóan a többi ilyen építményhez, a vár nem élhette túl a tatárjárás pusztításait, hiszen az Erdélyre törő tatár hadak Leányvár közvetlen közelében nyomultak előre Nagyvárad felé. A tatárjárás után kőből újra felépített Leányvár, továbbra is az erdélyi püspök vára maradt.[4] 1307-1311 Kán László erdélyi vajda tulajdonában volt az erősség.
A fenesi vár várnagyát (Thomas filius Ambrosii castellanus de Fenes) először 1312-ben említi oklevél, majd 1357-ben ismét előfordul az erdélyi püspök fenesi várnagyának említése (Castellanus episcopi de Fenes),[3] végül pedig egy 1373-as iratban olvashatjuk Gerendi Miklós várnagy nevét (Nicolaus de Gerend castellanus Demetrii episcopi Transsilvani de Fenes).[1]
A szászfenesi erősség pusztulása az 1437. évi, Budai Nagy Antal által vezetett erdélyi jobbágyfelkelés idejére tehető. A felkelést az akkori erdélyi püspök, Lépes György megnehezített egyházi adózási rendszere lobbantotta lángra, és a jobbágyfelkelés nem kegyelmezett a püspöki várnak sem. A felkelés leverése után az erdélyi római katolikus püspökség 1439-ben a szomszédos Gyaluban emeltetett új, erős várat, amely átvette Leányvár szerepét.[8]
A 20. század elején egy kolozsvári szellemidéző társaság kincseket keresve egy 10 méter magas, 40 méter hosszú, 20 méter széles üregre bukkantak.[9]
A várhoz kapcsolódó legenda szerint egy öreg várúr innen leste a fiatal lányokat, akiket aztán elrabolt és a várban tartott; az egyik foglyul ejtett lány énekét meghallotta szerelmese, aki aztán felgyújtotta a várat.[10] Másik történet szerint tündérek építették és lakták, akiknek kincsei a mai napig a vár pincéjében vannak.[11] Ismét másik monda szerint a várban papok laktak, akik ide zárták be a környék szegény népét, köztük fiatal lányokat is, innen kapta a vár a nevét.[4]
Az erdős csúcsán álló ellipszis alakú várrom 60 méter x 35 méter méretű,[6] a nagyobbik oldala északnyugati és délkeleti tengelyű. A nyugati oldalon feltöltéssel, a többi oldalon árokkal van körülvéve.
A 90-es évek elején végzett régészeti kutatások nyomán egyidőben létező 4,4 méter vastag kettős fapalánk és kőfal maradványait fedezték fel, ez a szokatlan társítás a középkori Erdély területén eddig ismeretlen volt.
A megmaradt kőfal romjai 6 méter szélesek, 6,75 méter magasak[6] és 1,9 méter x 1,3 méter nagyságú nyílás van rajta, mely 1,5 méter mélységben szeli át a kőfalat.
Látható egy alagút bejárata is, amelyről nem lehet tudni, hogy hova vezetett.[3]
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
