Soroksári út
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Soroksári út Budapest IX. kerületének (és egész Budapestnek) az egyik legjelentősebb észak-déli főútvonala, az 5-ös főút fővárosi szakaszának része. Noha az utat ma már csak a IX. kerületben nevezik így, folytatását pedig Helsinki útnak (XX. kerület), illetve Grassalkovich útnak (XXIII. kerület), történelmileg az egykori Pest és Soroksár települések közötti teljes útszakasz ezt a nevet viselte.
| Soroksári út | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Névadó | Soroksár |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Soroksári út
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 27′ 12″, k. h. 19° 05′ 16″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soroksári út témájú médiaállományokat. | |
A mai 5-ös főút már a római korban kiépült és nyomvonala azóta is szinte változatlan. Contra-Aquincum táborából indult Dacia provincia felé.
_út_a_Nagysándor_József_utca_torkolatánál_a_Grassalkovich_(Marx_Károly)_út_felé_nézve._Fortepan_80093.jpg)
Ennek az útnak sokáig a leggyakoribb elnevezése a budai nagyút, Pest felé vezető nagyút, vagy egyszerűen Nagyút („via magna”) volt. A mai Kálvin téri, az egykori Kecskeméti kaputól induló és Soroksárig tartó, a pesti városfalon kívüli szakaszát 1776-1777-ben nevezték el hivatalosan is Soroksári útnak (Sorokscharer strasse). Ezen belül a kapu és a mai Boráros tér közötti szakasz 1777-ben Haraszti utca, 1782-ben Ócsai utca, 1784-ben pedig Kecskeméti utca néven volt ismeretes. 1802-től ez a rész is Soroksári lett, egészen 1906-ig, amikor is felvette a ma is használatos nevét: Ráday utca. A Haraszti és Ócsai utcák „elvándoroltak” az 5-ös és 510-es főút elágazásához. A városhatár felé haladva a Gyáli-patak után található elágazástól kezdve az 5-ös út neve lett az Ócsai utca, míg az 510-esé a Haraszti utca. Ezeket vélhetően már korábban is így nevezték azok után a települések után, amerre vezettek (Ócsa, illetve Dunaharaszti). Ezen elágazás mellett volt a környék sokáig egyetlen épülete, a Gubacsi határcsárda. A csárdáról 1727-ben keletkezett az első feljegyzés, melynek épülete máig is áll a Grassalkovich út 209-es szám alatt. Pest határához közelebb volt egy akasztófa is felállítva, elrettentésül a környék bűnözőinek.
1815-től kezdve éjszakánként olajmécsesekkel lett megvilágítva, 1821-re pedig már a 3 legfontosabb hadiút egyike. Ekkorra József nádor szépítési terveinek nyomán Pest városa saját költségén egészen Soroksárig felújíttatta, nyomvonalát kőtörmelékkel töltötték fel, két oldalán vízelvezető árkot ástak. Az 1860-as években már igen forgalmas utat újra felújították, kő alapra épített makadámutat alakítva ki belőle. 1873-tól lóvasút is közlekedett rajta egészen a gubacsi határcsárdáig. Eddigre már szinte a teljes ferencvárosi szakasz beépült. Az út közlekedésben betöltött szerepét jelentős mértékben átvette az 1882 decemberében átadott Budapest–Szabadka-vasútvonal, valamint az 1887-ben átadott HÉV vonal.
Budapest 1873-as megalakulásakor a mai ferencvárosi szakasz Budapest része lett. 1950-ben Nagy-Budapest létrejöttével a teljes út Budapest határain belülre került. Az út elnevezése 1873-tól kezdve feltagolódott a településhatárok (illetve 1950 január 1-jén az azokból lett mai kerülethatárok) mentén. A XX. kerületbe (Erzsébetfalva) érve Helsinki út, majd a XXIII. kerületbe (Soroksárra) érve a település újraalapításától számítva nagyjából 150 évig Fő út, a Magyar Népköztársaság idején Marx Károly út, majd a rendszerváltás után Grassalkovich út lett. Itt a Gyáli-patak utáni elágazástól Haraszti út (510-es út) és Ócsai út (5-ös út) lett, a nyomvonalakon következő legközelebbi nagyobb települések után.
A terület iparvidék, régebben több, gyárakba vezető iparvágány is keresztezte az utat.
| Kép | Név | Építés ideje | Elhelyezkedés | Megjegyzés | Iparvágány[1] |
|---|---|---|---|---|---|
 |
Budapest-Dunapart teherpályaudvar[2] | 1880–1883 | 1-30. | A Petőfi híd és és a Lágymányosi híd közötti területemn feküdt, a Soroksári út Duna felöli oldalán. Az 1950-es években a csepeli HÉV vágányainak kiépülése miatt csökkent a pályaudvar területe. Az 1990-es években elbontották. |  |
 |
eklektikus stílusú bérház | 19. sz. | 6. | ||
 |
eklektikus stílusú bérház | 19. sz. | 8-10. | ||
| Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalma[3] | 1868 | 14. | 1933-ban szűnt meg. Később elbontották. | | |
 |
Gizella Gőzmalom[4] | 1880 | 16. | Tervezte: Bachmann Károly. 1963-ig működött. Később felújították, lakóházként működik. | |
 |
eklektikus stílusú bérház | 19. sz. | 18. | ||
 |
Concordia Gőzmalom[5] | 1866 | 24. | Tervezte: Wechselman Ignác. Malomként 1939-ig működött. Hosszabb időn át a Malomipari Múzeum működött egy részében. | |
 |
Zwack József és Társa Magyar Királyi Likőr-, Rum- és Ecetszesz gyára (Unicum Ház)[6] | 1892 | 26. | Jelenleg Unicum múzeumként is működik. | |
 |
Fővárosi Csatornázási Művek Ferencvárosi Szivattyútelep | 1889 | 31. | ||
| , , | Flóra Gyertyagyár (Flora Első Magyar Stearingyertya és Szappangyár Rt.)[7] | 1868 | 33. | Az 1990-es években elbontották, OBI áruház épült a helyére. | |
 |
OBI áruház | 33. | |||
 |
Haller Gardens[8] | 2008 | 34. | Irodaház. | |
| Hedrich & Strauss Királymalma[3] | 1880 | 44. | A 20. század első felében elbontották. | | |
 |
Hungária Árpagyöngy- és Köleskásagyár (Hungária Gőzmalom)[9] | 1893 | 48-52. | 1963-ban megszűnt, épületeit kisebb vállalatok használják. | |
 |
eklektikus stílusú bérház | 51. | |||
 |
szecessziós stílusú bérház | 1910-es évek | 56. | ||
._-_Budapest.JPG) |
Budapesti Marhaközvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat[10] | 1872 | 58. | Tervezője: Hermann von der Hude. 1984-ig üzemelt. 2019-ben nagyrészt elbontották. | |
 |
Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár[11] | 1882 | [58. mellett] | A Budapesti Marhaközvágóhíd mellett lógott ki a sarka a Soroksári úthoz. Valójában a Máriássy utcához tartozott a telek. A gyárat az 1990-es években bontották el. | |
| Vágóhíd kocsiszín[12] | 1887 | 60. | 2000-ben bontották el a telep épületeit, a déli oldalán 2006-ban meghosszabbították a Kvassay Jenő utat. | | |
| Ferencvárosi I. számú Gázgyár (Ferencvárosi Légszeszgyár, Budapesti Légszeszgyár)[13] | 1884 | 74. | A Ferencvárosi I. számú Gázgyárban a gáztermelés 1921-ben állt le. Tesco áruház épült a helyére. | | |
 |
Tesco áruház | 74. | |||
 |
Régi iskolaépület | 19. sz. | 75-77. | Egy időben Szersa Oktatási Központként működött. | |
 |
Budapesti Gyümölcs- és Főzelék Konzervgyár (Magyar Konzervipar) | 86. | |||
 |
eklektikus stílusú bérház | 19. sz. | 88. | ||
 |
Soroksári út vasútállomás[14] | 103. (?) | A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalhoz tartozik. | | |
 |
Soroksári út rendező vasútállomás[15] | 105-től (?) | Teherpályaudvar, személyforgalma nincs. A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalból kiinduló, Csepel-szigetre vezető vonalhoz tartozik. | | |
 |
Soroksári úti elemi iskola és óvoda[16] | 1909-1910 | 134-136. | Tervező: Fleischl Róbert. Ma a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium működik benne. Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. | |
 |
Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG)[17] | 1891-től több részletben | 158. | 2004-ben megszűnt, területét több kisebb vállalat használja. | |
 |
Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár | 1923 | 164. | A Fegyver- és Gázkészülékgyár telepén szélén létesült. Megszűnt, területét több kisebb vállalat használja. | |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
