Budapest-Dunapart teherpályaudvar
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Budapest-Dunapart teherpályaudvar, olykor MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara gyakran csak Dunaparti teherpályaudvar egy mára már megszűnt budapesti pályaudvar volt.
| Budapest-Dunapart teherpályaudvar | |
 | |
| A Dunaparti teherpályaudvar részlete az Összekötő vasúti hídtól a Petőfi híd felé nézve (1989) | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | Budapest IX. kerülete |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1880–1883 |
| Megnyitás | 1883 (vagy 1879) |
| Bezárás ideje | 1992 |
| Lebontás éve | 1992 |
| Építési stílus | eklektika |
| Felhasználási terület | teherpályaudvar |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 04′ 13″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Dunapart teherpályaudvar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Budapest vasúthálózatának jelentős része a 19. század második felében épült ki. Ebben az időszakban merült fel az igény a mai Soroksári út térségében egy nagy teherpályaudvar létesítésére. A komplexumot 1880 és 1883 között (más források szerint 1879-ben)[1] építették a Boráros tér - Soroksári út - Körvasút - Duna által határolt területen. A Duna bal partján a függőleges partfal 1882-1884 között épült.[2][3][4] (A Petőfi híd ekkor még nem létezett, 1930-1937 között tartott a kivitelezése.) Fontos volt abból szempontból is, hogy segítette a környező gyáripar kibontakozását, számos üzembe iparvágány vezetését tette lehetővé. Iparvágány szolgálta ki az ugyancsak az 1880-as években épült hatalmas gabonaraktárat, az úgynevezett Elevátor-házat,[5] és a Fővámház udvarán lévő Budapest-Fővámház teherpályaudvart[6] is. Az 1900-as évek első évtizedében évente mintegy 110 ezer vagonnyi áru fordult meg itt, nagyjából 9 millió mázsát megmozgatva.[1]
A pályaudvar fénykorát az első világháború idejéig (1914–1918) élte, ezt követően a visszaszoruló malomipar következtében kezdte elveszteni a jelentőségét. Az 1930-as években elbontották a Budapest-Fővámház teherpályaudvarhoz és a Nagyvásárcsarnokhoz tartozó iparvágányt. Ennek ellenére évi forgalma több, mint 300 000 tonna volt. A második világháborúban a pályaudvar raktárainak nagy része elpusztult, és az Elevátor-ház is kiégett. (Később elbontották.)[5]
Az 1950-es években a csepeli HÉV vágányainak kiépülése miatt csökkent a pályaudvar területe. Ennek ellenére a létesítmény a rendszerváltásig megszakítás nélkül üzemelt tovább. Az 1990-es évekre erősen leromlott az állapota. Megszüntetése az 1995-re tervezett Bécs-Budapest világkiállítás kapcsán merült fel. A pályaudvar 1992 júliusától kiürítették, majd ősszel nekiláttak az elbontásának is. November közepén a terület átadásra került az Expo számára. A világkiállítás végül nem valósult meg Budapesten. A területen később a Millenniumi városközpont épült ki számos lakó- és irodaházzal, több kulturális létesítménnyel.[5] A felszámolt teherpályaudvar déli részén 2002-ben átadták a Nemzeti Színházat, majd 2005-ben pedig a Művészetek Palotáját.[7]
Az 1992-ben felszámolt teherpályaudvart a Ferencvárosi pályaudvarral és a Soroksári út vasútállomással összekötő két vontatóvágány maradványait 2001-2006 között a Csepeli HÉV üzemi menetek számára használta. 2003-2005 között pedig a Nemzeti Színház közönségét szállító különvonatok közlekedtek rajtuk. 2006-ban a Kvassay Jenő út szélesítése és a Könyves Kálmán körútig történő kiépítése miatt a két vágányt végleg elbontották.[8]
A pályaudvaron a következő objektumokat építették ki:[1]
- a raktározásra, áruszállításra 17, egyenként 100 méter hosszú, 15 méter széles raktárépület
- a szabad tárolásra két nagy nyílt rakodó
- a vágányok mentén pedig külön szabad rakodóhelyek
- az átmeneti forgalom számára hat faraktár
- gőzenergiával működő daruk
- egy hivatali épület
- több lakóépület
- egy lokomotívszín 4 mozdony számára
- egy nagy és több kisebb fordítókorong
- egy széntározó
- több kisebb melléképület
A mai Petőfi hídtól északra:
A mai Petőfi hídtól délre:
- Pesti Molnárok és Sütők Részvénytársaság gőzmalma[11]
- Gizella-malom[11]
- Concordia Gőzmalom Rt.[11]
- Hedrich & Strauss Királymalma[11]
- Magyar Élelmiszer Szállító Rt.[11]
- Hungária Árpagyöngy- és Köleskásagyár Rt. (Hungária-malom)[11]
- Hűtőház (Nádasdy utca)[12][13]
- Budapesti Csokoládégyár[12]
- Budapesti Marhaközvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat[5][14]
A mai Rákóczi hídtól délre:
- Flóra Gyertyagyár[11][12]
- Erőtakarmánygyár (Spódiumgyár, Csontlisztgyár)[9][11]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
