Remove ads
A siketfajd (Tetrao urogallus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Tetrao urogallus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Siketfajd témájú médiaállományokat és Siketfajd témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||
Észak- és Közép-Európában valamint Ázsia területén honos. Fenyvesek aljnövényzetében érzi jól magát. A siketfajd korábban Európa minden nagyobb összefüggő erdőségében élt. Az élőhelyek megszüntetése és a vadászat miatt mára a magashegységek fenyőövébe és a tajgaerdőkbe szorult vissza. Magyarországon egy időben kihalt, de még néha ma is egy-kettő kóborol Magyarországon.
- Tetrao urogallus aquitanicus – Pireneusok
- Tetrao urogallus cantabricus – Spanyolország
- Tetrao urogallus grisescens
- Tetrao urogallus hiomanus
- Tetrao urogallus karelicus – Finnország és Karélia
- Tetrao urogallus kureikensis
- Tetrao urogallus lonnbergi – Kola-félsziget
- Tetrao urogallus lugens
- Tetrao urogallus major – Közép-Európa
- Tetrao urogallus obsoletus – Észak-Európa és Oroszország
- Tetrao urogallus pleskei – Közép-Európa, Fehéroroszország és Oroszország
- Tetrao urogallus rudolfi – Bulgária és Ukrajna
- Tetrao urogallus taczanowskii
- Tetrao urogallus uralensis – Urál-hegység és Szibéria nyugati részén
- Tetrao urogallus urogallus – Skandinávia
- Tetrao urogallus volgensis – Észak-Európa és Oroszország
Remove ads
Testhossza 60–87 centiméter, szárnyfesztávolsága 90–125 centiméter, súlya 2900–4000 gramm. A kakasoknak a nász idején szakálla van és zöldes fémfény a mellén. A tyúknak nagy rozsdasárga folt van a mellén. Gyenge repülő, a levegőben csak kis távolságot tud megtenni. Csőre rövid, vaskos, domború, lába erős kapirgáló láb. Tollazatának alapszíne szürke, fekete. Csüdjét is toll borítja, lábujjain a téli időszakban szarulemezek fejlődnek. Ezek a „hótalpak" megkönnyítik a havon való mozgást.
 |
 |
 |
Bogyókkal, rügyekkel, a fenyő tűleveleivel, hangyákkal és azok bábjaival táplálkozik. Néha egy egész fát megkopaszt a tűleveleitől. Csak rövidtávon és nagy zajjal repül.
Dürgés idején tánccal, pózolással és hanggal udvarol a tojónak. Fészkét talajra, fák tövébe készíti. A fészekalj általában 5-12 tojásból áll, melyen 26-29 napig kotlik. Fiókái fészekhagyók, gyorsan kifejlődnek.
Dürgéskor, köszörülés közben süket, ugyanis a fejébe száll a vére és így a hallójárat hátsó falán elhelyeződött, a vértolulás folytán erősen megduzzasztható redő is, másrészt pedig a szájtátogatás következtében az alsó állkapocs hátsó csontnyúlványa is elzárja a fülnyílást. Innen a siket név. Ahogy azonban a csőrét összecsukja, ismét élesen hall.[1]
 |
Remove ads
Magyarországon ritka alkalmi kóborló. Korábban Sopron, Kőszeg és az Őrség vidékén alakultak ki állományai. Az 1880-as évek állomány-expanziója következtében települt meg Sopron és Vas vármegyék területén. A századfordulón a Soproni-hegység állománya mintegy 40-50 példány lehetett. Az első világháborút követően a 20-as években jelent meg újra Sopron környékén. Ekkor már csak 10-15 példányból állt az állománya, ami a 30-as években felmorzsolódott. A Kőszegi-hegység állománya kisebb volt, nem haladta meg a 10 példányt. Az Őrségben és a Vend-vidéken is akkor jelent meg először, amikor Sopronban. A 40-es évek elején az Őrségben egy újabb bevándorlás következtében jelentősen nőtt a populáció, 1948-ban 150 példányt becsültek. 1955-ben a becslések szerint még 60-80 példány volt jelen, de a faj a 60-as években az Őrségből is eltűnt.[2]
Romániában a Kárpátok egész területén megtalálható a tűlevelű erdőkben, bár állománysűrűsége területenként igen nagy változást mutat. Olykor a vegyes erdőkben (luc- vagy jegenyefenyő és bükk) is megtalálható mint költőfaj. Egyes becslések szerint romániai állománya 10 000 példányra tehető. A párokra való állománybecslés aligha lehetséges, mivel a siketfajd kakasok poligámok, és az egy kakasra jutó tyúkok száma változó lehet.
Az Őrségi Nemzeti Park címerében is megtalálható.
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads