Remove ads
Servius Maurus (vagy Marius) Honoratus, általánosan elterjedt nevén Servius (4. század), római nyelvész.
| Servius Maurus Honoratus | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 4. század |
| Elhunyt | 4. század |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | római |
| Pályafutása | |
| Szakterület | nyelvészet |
| Jelentős munkái | Explanatio in artem Donati De finalibus De centum metris De metris Horatii |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Servius Maurus Honoratus témájú médiaállományokat. | |
Római tartózkodása a 4. század második felére tehető, amikor mint a grammatika és retorika tanára működött. Ezt onnan tudjuk, hogy Ambrosius Theodosius Macrobius Saturnalia című munkájában is szerepel, amelynek cselekménye 385 előtt játszódik. Tagja volt az úgynevezett Symmachus-körnek, amelynek vezetője Anicius Probinus Symmachus volt.
Servius kommentárt írt Donatus grammikájához, s értelmezései új színfolttal gazdagították a 4. századi grammatikai irodalmat (vö. GL 4, 405. skk.). Neve alatt több verstani munka is fennmaradt, de ezeknek hitelessége kétséges. Világhírnevét az iskolai célra készített Vergilius-kommentárjainak köszönheti, amelyben nemcsak Vergilius műveit értelmezi, hanem az antik kultúra foglalatának tekinthető. Ezen munkája azért is jelentős, mert számos történelmi, mitológiai, művelődéstörténeti, régiségtani, régészeti adalék található benne, valamint több, mára már elveszett mű részleteit is tartalmazza. A munka két változatban maradt ránk, egyes kutatók a rövidebbet tartják valódinak. A másik, jóval terjedelmesebb változatot egy számunkra ismeretlen személy számos, hitelesnek tűnő forrásból vett adattal bővítette. Servius ezen kívül érdemeket szerzett Juvenalis újrafelfedezésével és szatíráinak kiadásával is. A középkorban nagy népszerűségnek örvendett, s egyik forrása volt a magyar Trója-regénynek is. Vergilius-kommentárját Huszti Péter használta fel korai Aeneis-fordításához. (A mű Bártfán jelent meg, 1582-ben, Gutgesell Dávid nyomtatásában.)
Remove ads
- Commentarii in Virgilii Maronis opera. (Venetiis), Christophorus Valdarffer, 1471. (könyvészeti azonosítás: Hain, 14706.)
- Daniel, Pierre (1600)
- Burmann, Peter (1746)
- Lion (1826)
- Hagen, Hermann-Thilo, Georg: Servii grammatici qui feruntur in Vergilii carmina commentarii (1-3. kötet, 1881-1987)
- Keil, H.: Grammatici Latini. I-VII. (Lipcse, 1857-1874), 4. kötetben: verstani munkák
- Rand, E. K.-Stocher, A. F.:Serwianorum (sic!) in Vergilii carmina commentarii (2-3. kötet, 1946-1965)
- Holtz, L.: Donate et la tradition de l’enseigment grammatical (Párizs, 1981)
- Boronkai István: A régi Római napjai (antológia, Budapest, 1968, 98. p.) – 1 részlet
- Lóránth I.: A római művészet világa (Budapest, 1974, 43., 220. p.) – 2 részlet
- Sarkady János: Görög vallás, görög istenek (Budapest, 1974, 58. p.) – 1 részlet
- Hahn István: Római istenei (Budapest, 1975, 109-110, 156- 157., 183. p.) – 3 részlet
Irodalom
- Thomas, E.: Essai sur Servius et son commentaire à Virgile (Párizs, 1880)
- Ribbeck, Otto: Prolegomena critica ad P. Vergili Maronis opera maiora (Lipcse, 1866)
- Nettleship, H.: Thilo kiadásának felülvizsgálata, Journal of Philology, 10 (1882)
- Rand, E. K.: Is Donatus's Commentary on Virgil Lost? Classical Quarterly 10 (1916, 158-164. p.)
- Savage, John J.: The Manuscripts of the Commentary of Servius Danielis on Virgil, Harvard Studies in Classical Philology 43 (1932, 77-121. p.)
- Savage, John J.: The Manuscripts of Servius's Commentary on Virgil", Harvard Studies in Classical Philology 45 (1934, 157-204. p.)
- Muehmelt, Martin: Greichische Grammatik in der Vergilerklarung (Zemata, 1965)
Remove ads
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
- Adamik Tamás: Római irodalom a késő császárkorban, Seneca kiadó, Budapest, 1996
- Világirodalmi lexikon XII. (Rjab–Sez). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1991. ISBN 963-05-5923-4
- Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 208. o.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads