(? – 1614 előtt) erdélyi politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Sennyey Pongrác (? – 1614 előtt) erdélyi főnemes, 1593-tól Báthory Zsigmond főudvarmestere.
Sennyey Pongrác | |
Született | 16. század nem ismert |
Elhunyt | 17. század nem ismert |
Állampolgársága | erdélyi |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | Küküllő vármegye főispánja (1598 – nem ismert) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarországról származott; 1583-ban Báthory Istvántól birtokot kapott Kézdiszéken. Már 1590-ben és 1592-ben a fejedelem követeként említik. 1595-ben fejedelmi tanácsos lett, több diplomáciai ügyben járt el, többek között ő vezette be Báthory András fejedelmet Nagyszebenbe. 1598-ban Sepsi-, Kezdi- és Orbai-szék királybirája, és Küküllő vármegye főispánja volt. 1599-ben Mihály vajdához csatlakozott. 1601-ben Habsburgok pártjára állt, ezért börtönbe zárták Görgény várában, ahonnan a goroszlói csata után szabadult ki. Szabadulása után Rudolf magyar király tanácsosa lett. 1603-ban Giorgio Basta rá bízta Szamosújvár védelmét.
A Bocskai-felkelés idején az erdélyi császárpárti csapatok egyik vezetője volt, amiért 1606-ban bárói címet kapott. 1607-ben az ország főgenerálisa lett. 1610-ben részese volt a Kendi–Kornis-összeesküvésnek, ezért Báthory Gábor fejedelem perbe fogta, de elmenekült Erdélyből. A következő évben részt vett Forgách Zsigmond erdélyi hadjáratában.
Felesége, Dobszay Anna révén több erdélyi birtokkal is rendelkezett.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.