Scalidophora

A kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) törzsfája Nielsen et al. szerint:^[1] with provisional placement of Loricifera from Hiroshi et al.^[2]

Bilateria	Xenacoelomorpha Nephrozoa Protostomia Ecdysozoa Scalidophora Priapulida Kinorhyncha Nematoida Nematoda Nematomorpha Loricifera Panarthropoda Onychophora Tactopoda Tardigrada Arthropoda Spiralia Deuterostomia

Scalidophora
Evolúciós időszak: Kambrium – jelenkor
Testük felépítése
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Alország: ParaHoxozoa Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Csoport: Eubilateria Csoport: Ősszájúak (Protostomia) Főtörzs: Vedlő állatok (Ecdysozoa) Törzs: Scalidophora Lemburg, 1995
Törzsek
Övesférgecskék (Kinorhyncha) Páncélosférgek (Loricifera) Farkosférgek (Priapulida)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Scalidophora témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Scalidophora témájú kategóriát.

A Scalidophora a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) három fő kládjának egyike három törzzsel.

Származásuk, elterjedésük

A három klád közül ez különült elsőként a többi ősszájútól — bizonyítottan a kambrium elején, de lehet, hogy már a neoproterozoikumban. Hosszú evolúciós idejük miatt képviselői a Föld valamennyi tengerében megtalálhatóak.

Megjelenésük, felépítésük

Áltestüreges gerinctelenek. Több fontos közös jellemzőjük van az ősszájúak egy másik fő csoportjával, a Nematoida kláddal:

• az elsődleges, kiölthető ormány (introvert) és hogy
• idegrendszerük központja (az „agy”) egy garat körüli ideggyűrű.

Tudományos nevüket arról kapták, hogy ormányukon a mozgást és érzékelést egyaránt szolgáló kitines tövisek vagy pikkelyek (scalidok) nőnek.

Életmódjuk, élőhelyük

Egytől egyig tengeri, üledéklakó állatok.

Rendszertani felosztásuk

Három törzsük^[3] közül először a páncélosférgek (Loricifera) váltak külön, így az övesférgecskék (Kinorhyncha) a farkosférgek (Priapulida) testvércsoportja.

A Markuelia állatnem két, középső kambriumi fosszilis embriókból ismert faját a Scalidophora ősi képviselőinek tekintik.

Egy másik rendszerezés az ide tartozó élőlényeket a Cephalorhyncha^[4] taxonba sorolja, három osztállyal.

Jegyzetek

1. (2018. augusztus 22.) „Evolution of the bilaterian mouth and anus”. Nature Ecology & Evolution 2 (9), 1358–1376. o. DOI:10.1038/s41559-018-0641-0. ISSN 2397-334X. PMID 30135501.
2. (2015. június 1.) „Phylogenetic position of Loricifera inferred from nearly complete 18S and 28S rRNA gene sequences”. Zoological Letters 1, 18. o. DOI:10.1186/s40851-015-0017-0. PMID 26605063. PMC 4657359.
3. Telford MJ, Bourlat SJ, Economou A, Papillon D, Rota-Stabelli O (2008. April). „The evolution of the Ecdysozoa”. Philos. Trans. R. Soc. Lond., B, Biol. Sci. 363 (1496), 1529–37. o. DOI:10.1098/rstb.2007.2243. PMID 18192181. PMC 2614232.
4. Explanations.html. [2013. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 28.)

Források

• Lőrinczi–Torma: Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 15.

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap