Salamonfalva

Salamonfalva (németül: Salmannsdorf) Pörgölény nagyközség része Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Salamonfalva (Salmannsdorf)
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Pörgölény településrésze
Járás	Pörgölény
Alapítás éve	1390
Polgármester	Bürger Ewald (ÖVP)
Irányítószám	7441
Körzethívószám	02616
Forgalmi rendszám	OP
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	479 m
Terület	4,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 24′ 34″, k. h. 16° 19′ 23″47.4093, 16.3231
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamonfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Felsőpulyától 20 km-re délnyugatra a régi magyar határ mellett fekszik.

Története

A település 1390-ben „Salamonfalva” néven szerepel először abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond a lékai uradalmat a Kanizsai családnak adja. 1462-ben „Salamonfalwa”,^[1] a későbbiekben „Salmdorf, Salmerstorff, Szölmersdorff” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A lékai váruradalomhoz tartozott. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt.

Vályi András szerint „SALAMONFA. Salmersdorf. Német falu Vas Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Borostyánkőhöz 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős termésű..”^[2]

Fényes Elek szerint „ Salmansdorf, német falu Vas vgyében, 271 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Kőszeg.”^[3]

Vas vármegye monográfiája szerint „Salamonfalva, 36 házzal és 205 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka. Kath. temploma 1874-ben épűlt. Földesura Eszterházy herczeg volt.”^[4]

1910-ben 221, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.

1971-ben Pörgölény, Kőpatak, Kúpfalva, Lantosfalva, Létér, Németgyirót és Salamonfalva települések Pörgölény nagyközségben egyesültek.

Külső hivatkozások

• Pörgölény hivatalos oldala

Jegyzetek

1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap