Salamon zsidó király

Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia. Uralkodásának feltételezett dátuma Kr. e. 970-től 932 / 931-ig. A Biblia alapján ő építette az első templomot Jeruzsálemben.

Ez a szócikk a zsidó királyról szól. Hasonló címmel lásd még: Salamon (egyértelműsítő lap).

Salamon
Zsidó király
Uralkodási ideje
i. e. 971 – i. e. 932
Elődje	Dávid
Utódja	Jeroboám és Roboám
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Dávid háza
Született	i. e. 1011 Jeruzsálem
Elhunyt	i. e. 932 Jeruzsálem
Nyughelye	Jeruzsálem
Édesapja	Dávid zsidó király
Édesanyja	Betsabé
Testvére(i)	Nathan Adónija Amnon
Házastársa	Naáma
Gyermekei	Roboám
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye

A hagyomány számos, a bibliai kánonba került könyvet tulajdonít neki (Példabeszédek, Énekek éneke, Prédikátor ), ezen túl más apokrif iratokat is.

Az Ószövetségen kívül Salamonnak nincs történelmi bizonyítéka. Létezése és uralkodása jelentős vita tárgya. A jelenlegi tudományos konszenzus feltételesen elfogadja a létét, de az i.e. 10. században való uralkodását és birodalma gazdagságának bibliai ábrázolását túlzásnak, legendáknak tartják.^[1][2][3] Nézetük szerint ha Salamon és az izraelita királyság valóban olyan jelentős és gazdag lett volna, mint a Biblia említi, valószínűleg lényegesen több régészeti nyomot találnának, nem csak annyit, mint az 1993-ban felfedezett Tel Dán-sztélé, amely "Dávid házát" említi.

Neve

Neve vagy a héber salom 'jólét, boldogulás, egészség, béke' szóból származik, vagy a Jeruzsálem nevében is szereplő Sálem személynévvel (istenségnév?) hozható kapcsolatba. Sámuel második könyvében (2Sám 12.24 - 12.25) Jedidja néven is említik, ami héberül azt jelenti: 'Jahve kedveltje'.^[4]

A Bibliában

Származása

Dávidnak, Izrael második királyának fia. Édesanyja, Betsabé eredetileg a hettita Uriás felesége volt; Salamon Dávid királynak tőle született második gyermeke.

Jelentősége, tettei

Életéről Sámuel második könyve és A királyok első könyve illetve A krónikák második könyve számol be. Uralkodása békében telt, jelentősebb háborút nem viselt. Ő építtette az első Templomot Jeruzsálemben, valamint sok más hadászati célú illetve a királyi udvar céljait szolgáló épületet. Építkezéseihez sok pénzre és munkaerőre volt szüksége, ezeket az államszervezet erős központosításával, súlyos adók kivetésével igyekezett biztosítani. Ugyancsak építkezési terveinek támogatására lendítette fel a kereskedelmi hajózást is, a Vörös-tengeren hajóflottát építtetett és kikötőt létesített. Sába királynője is meglátogatta őt, rengeteg ajándékot hozott, de kapott is Salamontól, akinek a bölcsességét megcsodálni jött.

Uralkodása a zsidó hagyományban aranykornak számít, valójában azonban eredményeit nagyrészt apjának, Dávidnak köszönheti; neki igazában nem sikerült befejeznie a művet, és a rá hagyományozott birodalmat egységes országgá szerveznie. Központosító törekvései, a robot- és adókötelezettségek erős ellenhatást váltottak ki, s nagyrészt ennek köszönhető az, hogy halála után országa szinte azonnal az északi Izraelre és a déli Júdeára szakadt.

A Biblia leginkább bölcsességét emeli ki. Mint szerzőnek hagyományosan neki tulajdonítják A példabeszédek könyvét, A Prédikátor könyvét, az Énekek énekét és néhány zsoltárt.

Alternatív értelmezése

Egy újabb keletű elmélet szerint Salamon valójában Ehnaton kortársa volt.^[5] Ez két módon lehetséges: vagy Ehnaton élt később, mint azt az egyiptológia állítja, vagy Salamon korábban. David Rohl szerint az előbbi az igazság és az egyiptológia kronológiai rendszere hibás. Elmélete szerint a Dávid trónra léptét megelőző hatalmas kánaáni zűrzavar csak Ehnaton idejében képzelhető el, arra a korra jellemző.

A másik változat is lehetséges, hiszen a korai zsidó királyok időrendje gyakorlatilag kizárólag a később leírt zsidó iratokon alapul, amelyek a Királyok és Krónikák könyveként a Biblia részét is képzik. A Biblia azonban azt írja a 2Krón 1.17-ben, hogy Salamon hettita feleségeket vett és drága egyiptomi lovakat vásárolt a hettita nagy király számára. Az i. e. 10. század elején azonban már nem létezett a Hettita Birodalom, az i. e. 1170-es években megsemmisült. A 2Kir 7.6–7 pedig arról számol be, hogy Egyiptom és Hatti uralkodóit rávette, hogy a zsidók ellenségeivel harcba szálljanak. Ez az említés is Egyiptommal egyenrangú Hattit feltételez. A Hettita Birodalom bukása és Salamon uralkodása között a hagyományos kronológia szerint majdnem egy évszázad van. Ha Salamon és Ehnaton kortársak voltak, úgy a Salamon halálát követő polgárháború és államnélküliség nem egy évig tartott, hanem három évszázadig, az i. e. 14. század második felétől az i. e. 10. század elejéig.

E feltevést erősíti az a tény, hogy a régészet a kora vaskorból nem ismert olyan leleteket, amik alátámasztanák Dávid és Salamon nagy birodalmának képét. A késő bronzkorban viszont gazdag és hatalmas állam állt Izrael területén, amelynek kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai voltak. A két kor között kiüresedés, hanyatlás és leletmentes időszak helyezkedik el.