Sainte-Enimie

	Sainte-Enimie
	Sainte-Enimie látképe
	; Sainte-Enimie címere
	; Sainte-Enimie címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Languedoc-Roussillon
Megye	Lozère
Kerület	Florac
Kanton	Sainte-Enimie
Településtársulás	Gorges du Tarn és Grands Causses Településtársulás
Polgármester	Alain Chmiel (2014–2020)
INSEE-kód	48146
Irányítószám	48210
	Népesség
Teljes népesség	515 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	6 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	480 m
Terület	87,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 21′ 59″, k. h. 3° 24′ 41″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sainte-Enimie témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Sainte-Enimie (okcitán nyelven Santa-Enimia) - község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 526 lakosa volt. Egyike Franciaország legszebb falvainak, a Tarn-szurdokvölgy idegenforgalmának egyik központja.

Gyors adatok

Bezárás

Sainte-Enimie a Tarn partján fekszik, mély szurdokvölgyben (Gorges du Tarn), Mende-tól 28 km-re délre, Floractól 27 km-re nyugatra. A szurdokvölgyet két karsztfennsík, északról a Causse de Sauveterre, délről pedig a Causse Méjean határolja. A község területe 87,34 km², mivel a Causse de Sauveterre ritkán lakott fennsíkjának jelentős része hozzátartozik (ezzel a megye 5. legnagyobb területű községe). Területe 444–1096 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik. Számos szórványtelepülés tartozik Sainte-Enimie-hez:

A Tarn-völgyben: Castlebouc, Prades, Saint-Chély-du-Tarn, Pougnadoires, Hauterives
A Causse de Sauveterre-en: Champerboux, Sauveterre, Le Bac, Boisset, Dignas, Telsonnières, Roussac, La Périgouse, Nissoulougres, Cabrunas

Sainte-Enimie-t északról Chanac, Balsièges és Saint-Bauzile, keletről Ispagnac, Quézac és Montbrun, délről Mas-Saint-Chély, nyugatról pedig La Malène és Laval-du-Tarn községek határolják.

A település látképe

A környék a neolitikumban is lakott volt, ennek emlékei a Causse de Sauveterre-on található dolmenek. Az ókorban Burlatis nevű település állt itt. Nevét a 6. században élt meroving hercegnőről, Sainte Enimie-ről kapta, aki az itteni forrásban megfürödve gyógyult meg a leprából és ezért kegyhelyet alapított a causse oldalában. 951-ben I. Étienne mende-i püspök bencés monostort alapított itt, mely körül kis település alakult ki. Miután 1060-ban megtalálták Sainte Enimie sírját, egyben fontos zarándokhellyé is vált. A 18. századra az egyház hatalma hanyatlásnak indult, a monostort elhagyták. Lakói gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, valamint juhtartással (a fennsíkon) foglalkoztak.

1793-ban a jakobinus diktatúra alatt a község a Puy-Roc nevet kapta, de hamarosan visszakapta régi nevét. Az 1880-as években a filoxérajárvány elpusztította szőlőit. 1905-ben megnyitották a Gorge du Tarn-ban vezető sziklába vájt országutat (D907), ezzel jelentős lökést adva az idegenforgalomnak. Napjainkban is a ez a legfontosabb gazdasági ágazat.

1972. október 1-jén a korábban önálló Prades községet Sainte-Enimie-hez csatolták.^[2] Prades a francia forradalom idején egyesült Castelbouc-de-Prades-du-Tarn községgel.^[3]

A község mintegy 500 lakosának fele él magában a faluban, a többi a 25 szétszórt szórványtelepülésen. 2005-ben a község 634 lakóházából 377 (59%) másodlagos lakhelyként (nyaralóként) funkcionált.^[4]

Demográfia

További információk Év, Lakosság ...

Év	Lakosság
1793	1130
1851	1230
1876	1063
1901	1002
1936	611

Év	Lakosság
1946	554
1954	514
1962	512
1968	436

Év	Lakosság
1975	564
1982	491
1990	473
1999	509
2010	527

Bezárás

Notre-Dame de Gourg-templom - a 14. században épült, berendezéséhez 12-14. századi faszobrok is tartoznak.
Monostorerőd - a falu fölé emelkedik. 12. századi refraktóriuma (Salle Capitulaire), mely 24 m hosszú és 6 m magas, máig fennmaradt.
Burle-forrás - vaucluse-típusú karsztforrás, az ókori Burlatis névadója, Sainte Enimie legendás gyógyulásának helyszíne.
Ermitage - Sainte-Enimie barlangkegyhelye a fennsíkra vezető szerpentinen át közelíthető meg.

A környéken

Saint-Chély-du-Tarn - román stílusú temploma 1155-ben épült. Itt található a sziklafal lábánál a Cénarète-kápolna. Nevét Gévaudan VI. századi püspökéről, Szent Hilaire-ről kapta (Santch Eli).
Castelbouc - a Tarn bal partján, a falutól 7 km-re délkeletre fekvő kis falu barlanglakásairól és várromjáról ismeretes. Az egykor itt álló várat (mely a hugenották erőssége volt), Gévaudan rendjei 1582-ben leromboltatták.
Boisset - a falu feletti 17. századi farmon ökológiai múzeumot rendeztek be. A környéken újra meghonosították a muflonokat.
Hautesrives - a falutól 10 km-re délnyugatra fekvő kis település 12. századi várromjáról híres.
Pougnadoires - a Tarn kanyarjában (a falutól 5 km-re délnyugatra) fekvő kis település barlanglakásairól nevezetes.
Champerboux - a Causse de Sauveterre szívében, a falutól 10 km-re északra fekvő kis település már a 12. században a monostor birtoka volt. A causse jellegzetes települése, mészkőből épült házakkal és kis templommal. A Tarn völgye meredek szerpentineken át közelíthető meg.