Remove ads
A Saimaa (más néven Iso-Saimaa, magyarul ’Nagy-Saimaa’) Finnország legnagyobb tava, egyben Európa negyedik legnagyobb természetes tava.[1] A Finn-tóvidéken található, a tó levezető folyója a Vuoksi, mely a Ladoga-tóba vezeti a Saimaa vizét.
| Saimaa | |
 | |
| Saimaa tó légi felvételről | |
| Ország(ok) |  Finnország |
| Hely | Finn-tóvidék |
| Vízgyűjtő terület | 69 500 km2 |
| Típus | jégvájta tó |
| Elsődleges források | Pielisjoki |
| Elsődleges lefolyások | Vuoksi folyó |
| Hosszúság | 77 km |
| Szélesség | 1,3-14 km |
| Felszíni terület | 4400 km2 |
| Átlagos mélység | 17 m |
| Legnagyobb mélység | 84 m |
| Víztérfogat | 36 km3 |
| Part hossza | 14850 km |
| Tszf. magasság | 75,70 m |
| Szigetek | 13710 |
| Települések | Lappeenranta, Imatra, Savonlinna, Mikkeli, Joensuu |
| Elhelyezkedése | |
 Saimaa
Pozíció Finnország térképén
| |
 é. sz. 61° 15′, k. h. 28° 15′ | |
 | |
 | |
| A Saimaa a Néva vízgyűjtő rendszerében | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Saimaa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Saimaa partján fekvő városok: Lappeenranta, Imatra, Savonlinna, Mikkeli, Joensuu, Kitee és Varkaaus.
A Saimaa felülete mintegy 4380 négyzetkilométer. Tulajdonképpen földnyelvekkel összekapcsolt tórendszerek összessége, melyek közül a legnagyobbak a Déli-Saimaa (más néven Saimaa vagy Saimaa-selkä), a szigetekkel tarkított Pihlajavesi Savonlinnától délre, a szinte érintetlen természetet képviselő Haukivesi Savonlinnától északra, valamint a nyilt vízű Pyhäselkä Joensuutól délre.
A tó átlagosan 75,70 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, legnagyobb mélységét, 84 métert, Yövesinél mérték.
A Saimaa-medencének (a tónál nagyobb terület) vannak olyan részei, ahol az „egy egységre jutó partvonalhossz nagyobb, mint bárhol máshol a világon, a teljes hossz pedig közel 15 000 kilométer. A szigetek magas száma – 14 000 – mutatja, hogy milyen részletekben gazdag labirintus rendszer ez.”[2]
Remove ads
I. e. 6500 körül, a jégkorszak után Saimaa és Päijänne közös medencében létrehozta Közép-Finnország nagytavát, mely Kalajokin keresztül a Botteni-öbölbe folyt le. A szárazföld emelkedésével a közös medence megszűnt és a Saimaaból önálló tó lett. Ezzel egyidőben a Kymijokihoz tartozó két levezető csatorna is megtört, melyekből a Päijänne levezetése lett. A két megszűnt levezetés helyett kb. i. e. 4000-ben létrejött a Vuoksi.[3]
A Saimaa-csatorna Lappeenranta-tól Viborgig és Suomenlahtiig vezet. Csatornák kötik össze a Saimaa tavat Dél-Finnország más tavaival (Unnukka, Kallavesi, Pielinen és Juojärvi) egy igazi víziút-hálózatot alkotva. A csatornákat korábban elsősorban a fa- és egyéb árucikkek szállítására használták, jelenleg – a Saimaa-csatorna élénk teherszállító forgalma kivételével – utazók, csónakosok és utasszállító hotelhajók teszik ki a főbb felhasználói csoportot.
A ritka és veszélyeztetett édesvízi fókák közül a saimaa-gyűrűs fóka csak itt él. Ez a kritikusan veszélyeztetett alfaj, más gyűrűs fóka populációtól mintegy 8000 évvel ezelőtt vált külön. Ma már csak kb 260 egyedre teszik számukat.[4] Az itt őshonos Saimaa-tavi pisztráng saimaai Saimaa Pielinen és az őshonos tavi pisztráng természetes körülmények között már nem szaporodik.
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads