magyar divattervező, textilművész From Wikipedia, the free encyclopedia
Sárváry Katalin (Rábapatona, 1945. április 5.[3] –) Munkácsy-díjas divattervező, textilművész.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Sárváry Katalin | |
2014-ben (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele) | |
Született | 1945. április 5. (79 éves)[1] Rábapatona |
Állampolgársága | magyar[2] |
Házastársa | Molnár Kálmán |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1990) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szakkritikusok véleménye szerint napjainkban már megfelelő történeti távlat nyílik ahhoz, hogy értékelhessük azt a harminc-negyvenéves folyamatot (1960–1990), amely során a magyar iparművészet, ezen belül a textilművészet – az "eleven textil" – robbanásszerű felfutása Magyarországon "valami helyett" történt, még akkor is, ha egy világjelenségre mintegy rímelt. A Bauhaus-hoz képest mintegy negyed-fél századnyi hazai késésről van szó. "...Ma már közhely, hogy a ... művészetben tiltott csatornákon kúszott fel ez – a jobb híján iparművészetnek titulált – dolog, és söpörte el egyszeriben a képzőművészet és alkalmazott művészet közötti hierarchiát." (Néray K.) E gondolatkörben ösztönszerűen jelenik meg a kerámiaművészet (Kovács M., Gorka L.) és a kevesebb figyelmet élvező textilművészet kibontakozása is. "A műfajok közötti átjárhatóság nagy korszaka volt ez, amelyből mára talán csak az anyagok alkalmazhatóságának szabadsága maradt meg. Egyébiránt e vonatkozásban bizonyos "visszarendeződés" történt.” (Néray K.)
A művészeti ágak közti helyzetváltozás mellett legalább ilyen jelentőséggel bír az is, hogy amíg az élő képzőművészet magán viselte a korszak ideológiai béklyóit, az alkalmazott művészeti ágak sokkal szabadabban, saját művészeti törekvéseiket alakító belső tényezőikre figyelve (új anyagok és technológiák, felvevő piac, divat, reklám, kommunikáció) és jobban koncentrálva fejlődhettek. Ez hatványozottan vonatkozik az „alkalmazott” textilművészetre, különösen a divattervezésre.
Sárváry Katalin 1945-ben született a Győr-Sopron-Moson megyei Rábapatonán. 1964-ben kezdett tanulni a Könnyűipari Műszaki Főiskolán, majd 1965-ben felvették a Magyar Iparművészeti Főiskola Textil szakára. 1969-ben diplomázott Ruházati Formatervező Szakon kitűnő eredménnyel.
1970-ben a Magyar Divat Intézet tervezője. (Kapcsolata a Magyar Divat Intézettel megmaradt, divatbemutatók show-műsorához tervez jelmezeket.) Jelmeztervező a Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalatnál. Szakmai bemutatkozása a Margitszigeti Nagyszállóban rendezett önálló divatbemutatója volt.
Tervez jelmezeket filmekhez, színházaknak és TV játékokhoz, néptáncokhoz viseleteket, kortörténeti ruhákat. Részt vesz szakmai kiállításokon. De Sárváry Katalin alapvetően azt csinálja, ami az ő legfontosabb médiuma, a ruha, legfeljebb a divat affinitásait követte a maga autonóm módján.
Azok közé a művészek közé tartozik, akik úgy használják fel, építi be tevékenységükbe az európai folklór elemeit, hogy alkotásaik nem válnak népieskedővé. A nyolcvanas években készített darabjain a népművészet – nevezetesen a balkáni viseletek – egyszerűségében nagyszerű anyagkezelése, szabászati logikája jelenik meg .
Az újabb munkák inkább a Bauhaus-színház marionettjeinek (Oskar Schlemmer, Weininger) geometrikus szögletességére és vidámságára emlékeztetnek. és itt jellegzetesek a csíkos kollekciók, melyek a bécsi Collegium Hungaricumban is osztatlan sikert aratott.
Ugyanakkor ezzel egyidejűleg alkotásaiban megjelenik egy archaikus, ünnepélyes stílus is, példázva a művész végtelenül tágas kultúrtörténeti ismerettárárát és művészi aktualizáló-, adaptáló készségét.
Nagy energiakoncentrálással készítette el (Molnár Kálmán grafikai közreműködésével) a magyar városok zászlóit, ősi, domborított, varrott technikával, – de a maga stílusában. Ezeket a zászlókat a székesfehérvári Csók István Képtár (1997) rendezett kiállításán lehetett először együtt látni. A zászlók – mint ahogyan ezen a kiállításon is – "felvezetik" a nézőt azokhoz a talányosan transzparens négyzetekhez (textil-kompozíciókhoz), amelyek művészi palettáján választóelemet képeznek a többi műtárgy – a "ruhaszobrok" – saját légköréhez.
/ 1972 Öltözködés '72, Ernst Múzeum, Budapest / 1975 Jubileumi Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest / 1976 Fészek Klub, Budapest / 1976 Nemzetközi Baba-biennálé, Krakkó / 1977 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest / 1979 Nemzetközi Babakiállítás, New York, / 1980 Öltözködés '80 Művelődési Központ, Zalaegerszeg / 1980 Vigadó Galéria, Budapest / 1980 Kortárs Iparművészeti Kiállítás, Sin 'Paora Galéria, Párizs / 1981 Kortárs Képzőművészeti Kiállítás, Atelier Mensch, Hamburg / 1983 Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest / 1987 "Laufer", Műcsarnok, Budapest / 1988 "Laufer 2", Pécsi Galéria, Pécs / 1990 "Divat és Látvány" ERNST Múzeum, Budapest / 1991 Fészek Klub, „Zászlók" Budapest / 1991 Magyar Intézet, Berlin / 1991 Modern Etnika, Árkád Galéria, Budapest / 1992 Modern Etnika, Collegium Hungaricum, Bécs / 1993 Modern Etnika, Árkád Galéria, Budapest / 1994 Vigadó Galéria, „Szín-folt" Budapest / 1994 TEXTIVÁL, Divat Show, Margitszigeti Színpad, Budapest / 1994 Modern Etnika, Iparművészeti Múzeum, Budapest / 1994 Szakrális Ruhák, Pompei / 1994 Római Magyar Akadémia / 1994 Modern Etnika, Textil Múzeum, Barcelona / 1995 Modern Etnika, Művelődési Központ, Gödöllő / 1996 Modern Etnika, Vigadó Galéria, Budapest / 1996 „Reinkarnáció", Vigadó Galéria, Budapest / 1996 XIV. Textil Biennálé, Szombathely / 1996 „Pompa és Ábránd", Gödöllői kastély lovarda
Színház:
Film:
TV-játékok:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.