(1889–1974) magyar orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, dékán, klinikaigazgató, az MTA tagja, majd elnöke From Wikipedia, the free encyclopedia
Rusznyák István (Budapest, 1889. január 22.[5] – Budapest, 1974. október 15.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, dékán, klinikaigazgató, az MTA tagja (levelező: 1946, rendes: 1946), majd elnöke 1949-től 1970-ig.
| Rusznyák István | |
_Hungarian_doctor.jpg) | |
| Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből. | |
| A Magyar Tudományos Akadémia 12. elnöke | |
| Hivatali idő 1949. november 29. – 1970. február 5. | |
| Előd | Kodály Zoltán |
| Utód | Erdey-Grúz Tibor |
| Született | 1889. január 22.[1][2][3] Budapest[4] |
| Elhunyt | 1974. október 15. (85 évesen)[4][2] Budapest[4] |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Párt | Magyar Szocialista Munkáspárt (1958–) |
| Foglalkozás |
|
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rusznyák István témájú médiaállományokat. | |
Vérfehérjék, a vér alkatrészeinek vegyi vizsgálata. Műtét utáni vérkeringési zavarok keletkezése és elhárítása. Vitaminkérdés. Vesepatológa. A nyirokkeringés fiziológiai és patológiai jelentősége.
Zsidó vallású értelmiségi családból származott. Apja Rusznyák Samu (1856–1936) ügyvéd, anyja Beer Riza (Rebeka) volt. 1911-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte meg orvosi oklevelét. A kórbonctani intézetben dolgozott, majd 1912-től a Korányi Sándor által vezetett II. sz. Belgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka lett. Harcolt az első világháborúban. 1926-ban magántanárrá habilitálták, adjunktusként dolgozott tovább.
1931–1945 között a szegedi Orvostudományi Karon a Belgyógyászati Klinika igazgatói feladatait látta el. 1937/38-as tanévre megválasztották dékánnak. 1944 június végén a németek családjával együtt deportálták, de a szegedi egyetem közbenjárására Ausztriában a vagonból kiemelték és Budapestre hozták vissza.[6] A második világháború végén már Budapesten volt.
Budapesten 1945–1946-ban a budapesti II. sz.; 1946–1963 között az I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanáraként dolgozott. 1946-ban az MTA levelező, majd rendes tagjává választották. 1963-ban az I. sz. Belgyógyászati Klinikán befejezte működését, nyugdíjba vonult, de a tudományos közéletben továbbra is bent maradt, mint az MTA elnöke (1949–1970) és mint a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetője (1949–1970), utóbb tudományos tanácsadója (1971-től haláláig).
Tudományos tisztségeiből adódóan életében jelentős szerepet játszott a tudományszervezés és a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a politikai színtéren is megmérettette magát.[7] 1949–1967 között tagja volt az Országgyűlésnek.[8]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
