horvát közgazdász, demográfus, gazdaságtörténész, faluszociológus, politikus és egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Rudolf Bićanić (Belovár, 1905. június 5. – Zágráb, 1968. június 9.) horvát közgazdász, demográfus, gazdaságtörténész, faluszociológus, politikus és egyetemi tanár volt. A 20. század legnagyobb horvát falutudósa.[1]
Rudolf Bićanić | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1905. június 5. Belovár |
Elhunyt | 1968. július 9. (63 évesen) Zágráb |
Sírhely | Mirogoj temető |
Ismeretes mint |
|
Házastárs | Sonia Bićanić |
Iskolái |
|
Rudolf Bićanić Bjelovarban született 1905-ben. Tanulmányait Párizsban az École des hautes études, Zágrábban pedig a jogi karon végezte, ahol 1931-ben doktorált.[2]
A Horvát Parasztpárt (HSS) tagjaként a diktatúra idején is Stjepan Radić politikáját folytatta. 1933-ban 3 év börtönbüntetésre ítélték, amelyet Vladimir Mačekkel együtt töltött le a szávaszentdemeteri büntetés-végrehajtási intézetben. A börtönből való szabadulása után Bićanićot kinevezték a Passzív Területek Segélyezési Bizottságának titkárává. A Gospodarske Sloga igazgatóságának tagjaként (1936-tól) megalapította a Paraszt- és Nemzetgazdasági Kutatóintézetet, amely a Zágrábi Egyetem Társadalomkutató Intézetének (IDIS) elődjének tekinthető.[3] Ugyanekkor szerkesztette a Gospodarska sloga i Politički pregled (Gazdasági Egyetértés és Politikai Szemle) című folyóiratot. Ennek az intézetnek a vezetője volt 1936-tól 1940-ig,[2] amikor a Cvetković-Maček megállapodás alapján a Jugoszláv Külkereskedelmi Igazgatóság igazgatója lett. 1941 és 1943 között a londoni számüzetésben a Jugoszláv Nemzeti Bank első alelnöke volt. 1945 februárjában a jugoszláv emigráns kormány elnökével, Ivan Šubašićtyal együtt visszatért Jugoszláviába, ahol a Külkereskedelmi Igazgatóságot vezette, amelyet azután hagyott el, hogy 1946-ban a kommunisták átvették a hatalmat. 1945-ben otthagyta a Maček-féle HSS-t és csatlakozott a HRSS-hez. 1946-ban a zágrábi jogi kar professzora lett, ahol gazdaságpolitikát, külkereskedelmi gazdaságtant és gazdaságtörténetet tanított. Zágrábban halt meg 1968. július 9-én. A zágrábi Mirogoj temetőben temették el.[4]
Legismertebb művei:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.