Rosty Albert

főjegyző, alispán From Wikipedia, the free encyclopedia

Barkóczi Rosty Albert Ferenc János (Sopron, 1779. december 10.Pest, 1847. november 4.) Békés vármegye alispánja, főjegyzője, táblabíró, földbirtokos.[1][2]

Gyors adatok
barkóczi Rosty Albert
Született1779. december 10.
Sopron
Elhunyt1847. november 4. (67 évesen)
Pest
Nemzetiségemagyar
Házastársaehrenberghi Eckstein Anna (1801-1843)
GyermekeiRosti Pál
SzüleiRosty Pál
Foglalkozásabékési alispán

Bezárás

Élete

Thumb
A barkóczi Rosty család címere.

Rosty Albert az eredetileg Vas vármegyei nemesi származású barkóczi Rosty család sarjaként született. Édesapja barkóczi Rosty Pál (1745-1810) főhadnagy volt, Vas megyei táblabíró, elítélt magyar jakobinus, édesanyja nedeczei Nedeczky Anna (1764-1839), Nedeczky Albert és Újváry Walburga bárónő lánya volt.[1] Albert nagyapja barkóczi Rosty Ferenc (1718-1790), királyi tanácsos, Vas vármegye alispánja, vármegyei követ, táblabíró, Vas megyei földbirtokos volt. Rosty Albert nagynénje, Rosty Katalin (17531787),[3] akinek a férje mezőszegedi Szegedy Ignác (17361796), királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, földbirtokos, Vas- és Zala megyék táblabírája; Szegedy Ignác és Rosty Katalin lánya és egyben Rosty Albert elsőfokú unokatestvére, mezőszegedi Szegedy Róza (17741832), Kisfaludy Sándor költőnek a felesége volt.

1799-ben jogi hallgató volt a bécsi egyetemen. 1807. március 16-án a főispán táblabíróvá tette. 1805. november 19-én a nemesi felkelés alkalmával első kapitánnyá választották a gyalogsághoz, de alig 20 nappal később kérte, hogy helyette, öccse Rosty Károlyt (1785-1835)[1] nevezzék ki.[4] 1802 és 1812 között Rosty Albert Békés vármegye aljegyzője, 1811-ben Békés vármegye országgyűlési követe, 1812-től 1819-ig vármegyei főjegyző, 1819-től 1826-ig békési másodalispán volt.[5] Albert elköltözött a szentandrási uradalomba Békés megyébe magára vállalva a jószágigazgatást. 1816-ban Szentandráson 32 jobbágya és több zsellére volt, 1825-ben bizonyságlevelet kapott arról, hogy a csabacsüdi puszta és Szentandráson lévő részek tulajdonosa, valamint Komlósnak és Szentetornyának arendalis birtokosa volt.[4]

A kitűnő muzsikus és a zene igen nagy kedvelője Rosty Albert, házánál gyakran zeneestéket szervezett, ahol már nagyon fiatal korában vett részt Erkel Ferenc.[6]

1843-ban, a nehéz anyagi körülményekben levő sógornőjét, Eckstein Alojziát, Novák Antal (1797-1843) békési alispán özvegyét,[7] beköltöztette gyermekeivel együtt a saját pesti házába, ahol eltartotta egészen haláláig.[8]

A reformkor eszméi úttörője, a 65 éves Rosty Albert táblabíró, tóthkomlósi közbirtokos 1844. június 27-én örökváltási szerződést írt alá jobbágyaival hogy, felszabadítsa őket.[9] 1845. január 26-án nyilatkozatot küldött a vármegyét, hogy értesítse a szándékáról, hogy önkéntesen adó alá veti magát. Saját szavai szerint: "Én alólírt mélyen érezvén azon igazságtalanságot, mely hazánk adózóin az egész nemesi birtok adómentesége által századok óta elkövettetik, s mely sok részben irigylett alkotmányunkat becsében lejjebb szállította, minthogy reményem, miszerént a törvényhozás a századunk szellemével ellentétben állót kiváltságot meg fogja szüntetni..."[10]

1847. november 5-én hunyt el Pesten a Fürdő [ma: József Attila] utcai Pollack házban [ma: József Attila u. 6].[11]

Házassága és gyermekei

Rosty Albert 1824. május 23-án feleségül vette Pesten[1] ehrenberghi Eckstein Anna Franciska (*Pest, 1801. június 2.–†Pest, 1842. július 5.) kisasszonyt,[12][13] Ehrenbergi Eckstein Ferenc (1769 – 1833) orvosdoktor, császári és királyi tanácsos és Wehner Erzsébet lányát. A házasságból született:

Származása

barkóczi Rosty Albert családfája
barkóczi
Rosty Albert
Ferenc János
(Sopron, 1779. december 10.
Pest, 1847. november 4.)
Békés vármegye alispánja, főjegyzője, táblabíró, földbirtokos.
Apja:
barkóczi
Rosty Pál

Jakab
(Ják, Vas vármegye, 1745. július 10.
Ivánc, Vas vármegye, 1810. október 26.)
táblabíró, főhadnagy,
elítélt magyar jakobinus, földbirtokos
Apai nagyapja:
barkóczi
Rosty Ferenc

(1718. – † Kám, Vas vármegye, 1790. február 4.)
Vas vármegye alispánja és országgyűlési követe, királyi tanácsos, földbirtokos
Apai nagyapai dédapja:
barkóczi
Rosty László
(fl. 17101730)
Vas vm.-i főszolgabíró, földbirtokos
(Szülei: barkóczi Rosty István, a gróf Batthyány családnak a jószágkormányzója,
földbirtokos és jobbágyi Jobbágyi Regina)
Apai nagyapai dédanyja:
zalalövői
Csapody Mária
(fl. 17101714)
(Szülei: zalalövői Csapody István, győri lovas alparancsnok,
a zalalövői várkapitány, földbirtokos és osztopányi Perneszy Zsófia)
Apai nagyanyja:
balásfalvi
Orosz Mária
(*Győr, 1720. december 11.
Ják, 1751. április 19.)
Apai nagyanyai dédapja:
balásfalvi
Orosz Ferenc
(1675Győr, 1739)
Győr vármegye főjegyzője, győri szolgabíró, földbirtokos
(Szülei: balásfalvi Orosz István hadnagy)
Apai nagyanyai dédanyja:
nemes
Lassek Erzsébet
(1691Győr, 1733. április 15.)
Anyja:
nedeczei
Nedeczky Anna
(Paks, 1764. június 26.1839)
Anyai nagyapja:
nedeczei
Nedeczky Albert
(Pozsony, 1739. április 22.–†?)
földbirtokos
Anyai nagyapai dédapja:
nedeczei
Nedeczky Károly
királyi tanácsos, földbirtokos
(Szülei: nedeczei Nedeczky Imre, ítélőmester, királyi személynök,
földbirtokos és hrabovai Hrabovszky Eszter)
Anyai nagyapai dédanyja:
lengyeltóti
Lengyel Krisztina
(1710Lesencetomaj, 1756. szeptember 25.)
(Szülei: lengyeltóti Lengyel Miklós, Somogy vármegye alispánja,
szigligeti főkapitány, földbirtokos és martonfalvi Martonfalvay Magdolna)
Anyai nagyanyja:
báró
Újváry Walburga
Anyai nagyanyai dédapja:
báró
Újváry László
császári és királyi tábornok, földbirtokos
(Szülei: nemes Újváry Imre, Királyi levéltári őr,
aranysarkantyús vitéz, földbirtokos és alsó- és felsősurányi Sigray Borbála)
Anyai nagyanyai dédanyja:
báró
Száraz Erzsébet
(Pest, 1724. augusztus 30.
Paks, 1781. október 21.)
(Szülei: báró Száraz György, királyi személynök, királyi udvari kamarai titkár,
földbirtokos és királydaróczi Daróczy Katalin)

Jegyzetek

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.