Roskildei székesegyház

A roskildei székesegyház (dánul: Roskilde Domkirke, ejtsd: roszkille) a sjællandi Roskilde városában található, és a világ első téglából épült gótikus székesegyháza; hatására terjedt el a téglagótika Észak-Európában. A 12. és 13. században épült;^[1] román és gótikus jegyeket egyaránt magán hordoz. A 20. századig ez volt az egyetlen székesegyház Sjællandon. Két tornya uralja Roskilde városképét.

Ez a székesegyház a világörökség része

Roskildei székesegyház
UNESCO világörökségi helyszín
A Roskildei székesegyház
Vallás	Dán Népegyház
Egyházmegye	Roman Catholic Diocese of Roskilde (13. század – 1536) Diocese of Zealand (1536–1922) Diocese of Roskilde (1922–)
Híres halottak	A roskildei székesegyházban eltemetett személyek
Építési adatok
Építése	13. század
Stílus	téglagótika
Tervezője	Absalón
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító	695
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, IV
Felvétel éve	1995
Elérhetőség
Település	Roskilde község
Hely	Cathedral Square (3)
Elhelyezkedése
Roskildei székesegyház Pozíció Dánia térképén
é. sz. 55° 38′ 19″, k. h. 12° 04′ 28″55.638666666667, 12.0745
A Roskildei székesegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Roskildei székesegyház témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A 15. század óta ez a dán uralkodók fő temetkezési helye, ennek megfelelően az évszázadok folyamán több uralkodó is bővítette, új temetőkápolnákat építve hozzá.^[1] 1536-ban, a reformációt követően a püspök székhelye Koppenhágába került, és innentől fogva viseli a Sjælland püspöke címet.

A székesegyház jelentős idegenforgalmi látványosság: évente több mint 115 000 látogatót vonz.^[2] 1995 óta a világörökség része.

1987 óta itt működik Dánia egyik legjobb fiúkórusa, a Roskildei Székesegyház Fiúkórusa. A katedrális koncerteknek is rendszeresen helyet ad.

Temetkezési hely

A székesegyház fiúkórusa

I. Margit sírja

A székesegyház hátulról

A dán királyi család alábbi tagjait helyezték itt végső nyugalomra:

• I. (Kékfogú) Harald (valószínűleg, de nem bizonyosan) (986)
• I. (Villásszakállú) Svend (1014)
• II. Svend Estridsson (1076)
• I. Margit (1412)
• III. (Bajor) Kristóf (1448) és Brandenburgi Dorottya királyné (1495)
• I. Keresztély (1481)
• III. Keresztély (1559) és Szász-Lauenburgi Dorottya királyné (1571)
• II. Frigyes (1588) és Mecklenburg-Schwerini Zsófia királyné (1631)
• IV. Keresztély (1648) és Brandenburgi Anna Katalin királyné (1612)
• III. Frigyes (1670) és Braunschweig-Lüneburgi Zsófia Amália királyné (1685)
• V. Keresztély (1699) és Hessen-Kasseli Sarolta Amália királyné (1714)
• IV. Frigyes (1730) és Mecklenburg-Rüstowi Lujza (1721) és Rewentlow Anna Zsófia (1743) királynék
• VI. Keresztély (1746) és Brandenburg-Kulmbachi Anna Zsófia királyné (1770)
• V. Frigyes (1766) és Nagy-Britanniai Lujza (1751) és Braunschweig-Wolfenbütteli Julianna Mária (1791) királynék
• VII. Keresztély (1808)
• VI. Frigyes (1839) és Hessen-Kasseli Mária királyné (1852)
• VIII. Keresztély (1848) és Schleswig-Holsteini Karolina Amália királyné (1881)
• VII. Frigyes (1863)
• IX. Keresztély (1906) és Hessen–kasseli Lujza királyné (1898)
• VIII. Frigyes (1912) és Bernadotte Lujza királyné (1926)
• X. Keresztély (1947) és Alexandrina királyné (1952)
• IX. Frigyes (1972) és Ingrid királyné (2000)

Itt volt eltemetve 2006. szeptember 23-ig a dán származású Marija Fjodorovna, III. Sándor orosz cár felesége is, ekkor azonban a Dánia és Oroszország közötti megegyezés szerint koporsóját visszaszállították Oroszországba, hogy Szentpéterváron temessék el.