I. Harald dán király

I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald (dánul: Harald Blåtand óészakiul: Haraldr blátönn norvégül: Harald Blåtann angolul: Harald Bluetooth), (911^[6][7] – 986. november 1.^[8][9]) dán király 958-tól és norvég király 976-tól, az ő nevéhez fűződik a dánok megtérítése^[5] és egyben a Jelling-dinasztia megalapítása.^[10]

Ez a szócikk a dán királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Harald.

I. Harald
Harald megkeresztelkedése, 960 körül
Dánia királya
Uralkodási ideje
958 – 986
Elődje	III. Gorm
Utódja	I. Svend
Norvégia királya
Uralkodási ideje
976 – 986
Elődje	II. Harald
Utódja	Haakon Jarl
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Jelling-ház
Született	908/911 Jelling
Elhunyt	986. november 1. (78 évesen) Jumne[1]/Jomsburg[2]/Wollin szigete,[3] Pomeránia[4]
Nyughelye	Roskildei székesegyház[4]
Édesapja	III. Gorm
Édesanyja	Thyra[5]
Testvére(i)	Gunnhild, Mother of Kings Canute Danaást Toke Gormsson
Házastársa	Gunhild Tove of the Obotrites Gyrid of Sweden
Gyermekei	I. Svend dán király Tyra of Denmark Håkon Haraldsson Gunhilde
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Harald témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Uralkodása

Édesapja Öreg Gorm, akitől a jyllandi királyságot örökölte,^[11] anyja Thyra [vagy Thyrin^[2]] (feltehetőleg Harald Klak, Jylland jarljának leánya), "Dánia megújítójának",^[2] a Jylland déli részén emelt földsánc, a Danevirke megalkotóinak a fia.^[2] 936 óta egy részterületen uralkodott.^[12] Befejezte Dánia egyesítését, amit még az édesapja kezdett el.^[1] Elismerte I. Ottó német-római császár fennhatóságát 947-ben^[12] és az adófizetője^[13] lett; létrehozta a dán egyházszervezeten belül a ripeni, aarhusi, schleswigi püspökségeket,^[10] melyeket 948 körül a brémai érsekség alá rendelt.^[13] Az országos térítést a hamburgi érsek fennhatósága alá tartozó, újonnan kinevezett két jütlandi püspök szervezte meg.^[1] Feudális előjogokat adott az egyháznak,^[14] és egyben ő tette át a királyi székhelyet Jellingből Roskildébe. Nagy kör alakú földvárakat (trelleborg) építtetett országszerte, és apjától eltérően, aki a törzsfőkön keresztül kormányzott, a saját kezébe vette az ország és a hadsereg irányítását. Valószínűleg ő emeltette a 760 méter hosszú ravningi tölgyfahidat(wd) is az egyik fontos hadiút vonalában.

Testvére, Gunnhild, Széphajú Harald fiának, Véresbárdú Erik norvég királynak volt a felesége.^[2] Erik halála után háború tört ki a norvég trónért, amelyben 960 körül végül a dánok győztek, és Harald a trónra segítette Szürkeköpenyes Haraldot, Véresbárdú Erik fiát.^[12] 965-ben újra megtámadta Norvégiát Haakon Sigurdson, Harald Gudrodson és más norvég száműzöttek támogatásával. Az országot 976-ban meghódítva visszatért Dániába és Haakon Jarlt tette meg kormányzónak. I. Ottó német-római császár azonban betört Jütlandba és legyőzte Haraldot, aki Marsey szigetére menekült. Itt térítette keresztény hitre Poppo püspök 965^[11] körül, miután a hittérítő alávetette magát egy tűzpróbának,^[2] így a kereszténységnek már eddig is kedvező uralkodó^[12] végleg felvette azt és elkötelezett hívévé vált az új vallásnak. Megkeresztelkedése után Gorm sírhelyét keresztény vallási központtá alakíttatta át, és két magas sírdomb közé templomot építtetett.^[1]

I. Ottó német-római császár halála után (973) megkísérelte Schleswiget elfoglalni,^[12] de 974-ben vereséget szenvedett II. Ottó német-római császártól,^[15] aki békére kényszerítette,^[15] s ezért fia, Sven^[12] (aki még a régi isteneket tisztelte) megfosztotta a tróntól^[11] és száműzte^[10] a keresztény papokkal együtt.^[13] Harald Jomsburgba (az Odera torkolatánál) menekült,^[12] ahol egy pomerániai viking erődben halt meg,^[2] míg a Gesta Danorum azt állítja, hogy egy Toko nevű íjász ölte meg, akit korábban arra kényszerített, hogy fia fejéről lője le az almát. Erről mintázta később egy ismeretlen Tell Vilmos történetét. A roskildei székesegyházban temették el.

Harald rúnaköve Jellingben

Harald királysága pirossal; a sárga területeken hűbéresei és szövetségesei uralkodtak.

Egyéb

• A feljegyzések szerint nagyon szerette az áfonyát, ezért kapta a Kékfogú (angolul bluetooth) jelzőt. Róla kapta nevét a Bluetooth vezeték nélküli adatátviteli szabvány; a logó a H. B. monogram rúnajeleiből áll össze.
• Életrajzát röviden megragadja a jellingi rúnakövek felirata: „Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyrvé emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát és kereszténnyé tette a dánokat”.

Családja

• Első felesége Gunhild^[16] volt, akivel 965 körül^[4] házasodott össze.
• Második felesége, Tove,^[16] Misztivoj vend herceg lánya, 970 körül^[4] vette el Harald.
• Harmadik felesége, Gyritha, Erős Styrbjörn svéd trönkövetelő testvére.

Harald gyermekei (talán az első feleségtől születtek, de ez nem bizonyított):^[17]

• • Awelina^[18]
  • Tyre Haraldsdatter^[16] (947 – 1000. szeptember 18.)
  • Svend Haraldsen^[16] (955 k. – 1014. február 3.), I. Svend néven uralkodott
  • Hakon Haraldsen^[16] (961 – 987 előtt)
  • Gunhild Haraldsdatter (949 – 1002. november 13.)
  • Erik Hring^[18] (967 – ?)
  • Mop Haraldsdatter^[9] (? – 1015)
  • Thorgny Haraldsdatter^[9]