Remove ads
I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald (dánul: Harald Blåtand óészakiul: Haraldr blátönn norvégül: Harald Blåtann angolul: Harald Bluetooth), (911[6][7] – 986. november 1.[8][9]) dán király 958-tól és norvég király 976-tól, az ő nevéhez fűződik a dánok megtérítése[5] és egyben a Jelling-dinasztia megalapítása.[10]
| I. Harald | |
 | |
| Harald megkeresztelkedése, 960 körül | |
| Dánia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 958 – 986 | |
| Elődje | III. Gorm |
| Utódja | I. Svend |
| Norvégia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 976 – 986 | |
| Elődje | II. Harald |
| Utódja | Haakon Jarl |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Jelling-ház |
| Született | 908/911 Jelling |
| Elhunyt | 986. november 1. (78 évesen) Jumne[1]/Jomsburg[2]/Wollin szigete,[3] Pomeránia[4] |
| Nyughelye | Roskildei székesegyház[4] |
| Édesapja | III. Gorm |
| Édesanyja | Thyra[5] |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Harald témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Édesapja Öreg Gorm, akitől a jyllandi királyságot örökölte,[11] anyja Thyra [vagy Thyrin[2]] (feltehetőleg Harald Klak, Jylland jarljának leánya), "Dánia megújítójának",[2] a Jylland déli részén emelt földsánc, a Danevirke megalkotóinak a fia.[2] 936 óta egy részterületen uralkodott.[12] Befejezte Dánia egyesítését, amit még az édesapja kezdett el.[1] Elismerte I. Ottó német-római császár fennhatóságát 947-ben[12] és az adófizetője[13] lett; létrehozta a dán egyházszervezeten belül a ripeni, aarhusi, schleswigi püspökségeket,[10] melyeket 948 körül a brémai érsekség alá rendelt.[13] Az országos térítést a hamburgi érsek fennhatósága alá tartozó, újonnan kinevezett két jütlandi püspök szervezte meg.[1] Feudális előjogokat adott az egyháznak,[14] és egyben ő tette át a királyi székhelyet Jellingből Roskildébe. Nagy kör alakú földvárakat (trelleborg) építtetett országszerte, és apjától eltérően, aki a törzsfőkön keresztül kormányzott, a saját kezébe vette az ország és a hadsereg irányítását. Valószínűleg ő emeltette a 760 méter hosszú ravningi tölgyfahidat is az egyik fontos hadiút vonalában.
Testvére, Gunnhild, Széphajú Harald fiának, Véresbárdú Erik norvég királynak volt a felesége.[2] Erik halála után háború tört ki a norvég trónért, amelyben 960 körül végül a dánok győztek, és Harald a trónra segítette Szürkeköpenyes Haraldot, Véresbárdú Erik fiát.[12] 965-ben újra megtámadta Norvégiát Haakon Sigurdson, Harald Gudrodson és más norvég száműzöttek támogatásával. Az országot 976-ban meghódítva visszatért Dániába és Haakon Jarlt tette meg kormányzónak. I. Ottó német-római császár azonban betört Jütlandba és legyőzte Haraldot, aki Marsey szigetére menekült. Itt térítette keresztény hitre Poppo püspök 965[11] körül, miután a hittérítő alávetette magát egy tűzpróbának,[2] így a kereszténységnek már eddig is kedvező uralkodó[12] végleg felvette azt és elkötelezett hívévé vált az új vallásnak. Megkeresztelkedése után Gorm sírhelyét keresztény vallási központtá alakíttatta át, és két magas sírdomb közé templomot építtetett.[1]
I. Ottó német-római császár halála után (973) megkísérelte Schleswiget elfoglalni,[12] de 974-ben vereséget szenvedett II. Ottó német-római császártól,[15] aki békére kényszerítette,[15] s ezért fia, Sven[12] (aki még a régi isteneket tisztelte) megfosztotta a tróntól[11] és száműzte[10] a keresztény papokkal együtt.[13] Harald Jomsburgba (az Odera torkolatánál) menekült,[12] ahol egy pomerániai viking erődben halt meg,[2] míg a Gesta Danorum azt állítja, hogy egy Toko nevű íjász ölte meg, akit korábban arra kényszerített, hogy fia fejéről lője le az almát. Erről mintázta később egy ismeretlen Tell Vilmos történetét. A roskildei székesegyházban temették el.
 |
 |
Remove ads
- A feljegyzések szerint nagyon szerette az áfonyát, ezért kapta a Kékfogú (angolul bluetooth) jelzőt. Róla kapta nevét a Bluetooth vezeték nélküli adatátviteli szabvány; a logó a H. B. monogram rúnajeleiből áll össze.
- Életrajzát röviden megragadja a jellingi rúnakövek felirata: „Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyrvé emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát és kereszténnyé tette a dánokat”.
- Első felesége Gunhild[16] volt, akivel 965 körül[4] házasodott össze.
- Második felesége, Tove,[16] Misztivoj vend herceg lánya, 970 körül[4] vette el Harald.
- Harmadik felesége, Gyritha, Erős Styrbjörn svéd trönkövetelő testvére.
Harald gyermekei (talán az első feleségtől születtek, de ez nem bizonyított):[17]
- Awelina[18]
- Tyre Haraldsdatter[16] (947 – 1000. szeptember 18.)
- Svend Haraldsen[16] (955 k. – 1014. február 3.), I. Svend néven uralkodott
- Hakon Haraldsen[16] (961 – 987 előtt)
- Gunhild Haraldsdatter (949 – 1002. november 13.)
- Erik Hring[18] (967 – ?)
- Mop Haraldsdatter[9] (? – 1015)
- Thorgny Haraldsdatter[9]
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads