From Wikipedia, the free encyclopedia
A Rosetta az Európai Űrügynökség űrszondája, melynek fő célja, hogy közelről megvizsgálja a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst. 2004. március 2-án magyar idő szerint 8:17-kor (7:17 UTC) indították egy Ariane–5 G+ hordozórakétával. 2014. november 12-én este az űrszonda Philae leszállóegysége sikeresen landolt az üstökösön, a Földtől 500 millió kilométerre, és sikerült szigonyokkal rögzítenie magát a távoli égitest felszínén.[3]
| Rosetta | |
.jpg) | |
| A Rosetta űrszonda a Philae leszállóegységgel, a Csurjumov–Geraszimenko üstökös közelében (művészi fantáziakép) | |
| Ország | Európa |
| Űrügynökség |  Európai Űrügynökség |
| Gyártó | Astrium |
| Küldetés típusa | orbiter/lander |
| Küldetés | |
| Célégitest | 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös |
| Indítás dátuma | 2004. március 2. |
| Indítás helye | Guyana Űrközpont 3. indítóállás |
| Hordozórakéta | Ariane–5 |
| Megérkezés | 2014. május |
| 2867 Šteins megközelítése | 2008. szeptember 5. 20:37[1] |
| 21 Lutetia megközelítése | 2010. július 10. |
| Küldetés vége | 2015. december (tervezett) |
| Meghosszabbítás | 2016. szeptember[2] |
| Az űrszonda | |
| Philae leszállóegység | |
| Tömege | 100 kg |
| Hivatalos weboldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rosetta témájú médiaállományokat. | |
Bár az elején sikeresnek ítélték a landolást, az adatfeldolgozás és a visszajelzések meghibásodásra utaltak. A napelemek nem töltődtek, és az első képek alapján egyértelművé vált, hogy az egység rossz helyen szállt le. Leszállás közben a szigonyok nem lőttek ki és nem fogták meg a leszállóegységet, így az elpattant. A műszerek három pattanást is regisztráltak, a Philae végül egy sötét vágat oldalában landolt. 52 óra elteltével az energiacellák kimerültek, és az egység alvó üzemmódba kapcsolt. 2015. július 9-én a leszállóegység újra bejelentkezett, adatokat küldött, de továbbra is rossz helyzete miatt az összeköttetés ismét megszakadt. A következő kapcsolattartásra alkalmas időpontban a Philae már ismét alvó üzemmódban volt. A leszállóegység azóta sem ébredt fel, és a programot vezető tudósok 2016. február 12-én bejelentették, hogy már semmi esély nincs a leszállóegység aktivitására. A program 2016. szeptember 30-án ért véget, amikor az üzemanyagkészlete végét fogyasztó Rosetta, irányított manőver során az üstökösbe csapódott.
Az űrszonda egy keringő egységből (melyet a rosette-i kőről neveztek el) és egy Philae nevű leszállóegységből áll. Utóbbi a felszínre való leszállásával az üstökös magján közvetlen felszíni mérésekre és tanulmányozására szolgál. A leszállóegységen lévő tíz műszer és a szolgálati egységek, valamint a keringő egység tizenegy tudományos műszer tervezéséhez, fejlesztéséhez, valamint megépítéséhez magyar szakértők is hozzájárultak:[4]
A szonda eredetileg 2003. január 13-án indult volna a 46 P/Wirtanen üstököshöz, de az Ariane–5 rakétaprogram nehézségei miatt ezt elhalasztották 2004 márciusáig.
A Rosettát irányító csoport az űrszonda leszállóegységének a leszállási utasítását november 12-én adta meg, majd a Philae kb. 7 órás ereszkedés után megérkezett az üstökös felszínére.
.jpg)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
