A Grúziai Republikánus Párt (grúzul: საქართველოს რესპუბლიკური პარტია), rövidebb nevén Republikánusok (grúzul: რესპუბლიკელები) egy liberális politikai párt Grúziában, amelyet 1978-ban alapítottak meg, ezzel az egyik legelső párt az országban. 2012-ben a Grúz Álom koalíciójában indultak képviselőik. Jelenleg az Egyesült Nemzeti Mozgalom által vezetett Egységben az Erő koalíció része.
| Republikánus Párt | |
| Adatok | |
| Elnök | Katuna Szamnidze |
| Alapítva | 1978. május 21. |
| Székház | Tbiliszi |
| Ifjúsági tagozat | Fiatal Republikánusok[1] |
| Ideológia | liberalizmus[2] európa-pártiság |
| Politikai elhelyezkedés | jobbközép[2] |
| Parlamenti jelenlét | 2 / 150 |
| Nemzetközi szövetségek | Liberális Internacionálé |
| Európai párt | Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt |
| Hivatalos színei | narancs, kék |
| Grúzia politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Republikánus Párt témájú médiaállományokat. | |
A párt jelenlegi elnöke a 2013 novemberében megválasztott Katuna Szamnidze. A párt ideológiájában a helyi önkormányzatok, a gazdaság és a szabad és független igazságszolgáltatás reformja nagy szerepet játszanak. Támogatja Grúzia nyugatbarát politikáját, céljuk Grúzia EU és NATO-tagsága.[3]
A Republikánus Párt titkos politikai szervezetként jelent meg az akkori grúziai SZSZK-ban, 1978. május 21-én. Céljuk az emberi jogok mellett Grúzia függetlensége és a szabad piacgazdaság voltak. A párt vezetőit 1990 előtt a vezetés nemegyszer letartóztatta és súlyos börtönbüntetésre ítélte. Az 1990-es első többpárti választásokon a párt 3 helyet szerzett a Grúz Legfelsőbb Tanácsban, ahol a Zviad Gamszahurdia vezette Kerekasztal — Szabad Grúzia párt ellenzéke lettek. Gamszahurdia 1992-es puccsban történt bukása után a párt képviseltette magát a Grúziai Ideiglenes Államtanácsban, majd 10 tagú ellenzéki frakciót hoztak létre az 1992-es parlamenti választás után.[4]
2002-ben a párt szövetséget kötött a Mihail Szaakasvili által vezetett Egyesült Nemzeti Mozgalommal, akikkel együtt indult a 2002-es önkormányzati és 2003-as parlamenti választáson. A párt meghatározó szerepet játszott a 2003-as rózsás forradalomban, amely lemondásra kényszerítette Grúzia addigi elnökét, Eduard Sevardnadzét. Azonban a Republikánus Párt és az Egyesült Nemzeti Mozgalom ezután összeveszett, a párt választási csalással vádolta egykori szövetségesét.[5] 2005-ben a párt képviselői a Grúz Konzervatív Párttal és néhány párton kívüli képviselővel közös frakciót alapítottak Demokratikus Front néven.[4]
2012-ig a párt mérsékelten ellenzéki párt volt. A 2007-es kormányellenes tüntetéseken más ellenzéki pártokkal közösen szólaltak fel, majd ugyanezekkel a pártokkal támogatták Levan Gacsecsiladze-t a 2008-as elnökválasztáson.[4] A 2008-as parlamenti választáson elszenvedett politikai kudarc után a Republikánus Párt 2008. december 8-án szövetséget kötött az Új Jogok Pártjával.[6]
2009. július 8-án tartották a Republikánus Párt 13. kongresszusát. A kongresszus elfogadta a párt alapszabályának új változatát. David Usupasvilit választották a párt új elnökévé.
2012-ben a párt csatlakozott a Grúz Álom koalíciójához, amely megnyerte a választásokat. David Usupasvili lett a parlament elnöke, míg a republikánus párt másik képviselője, Paata Zakareisvili az új kormány reintegrációs minisztere lett.
2016 márciusában a párt bejelentette, hogy önállóan fognak indulni a 2016-os parlamenti választáson.[7][8] A választáson a Republikánus Párt nem lépte át az öt százalékos küszöböt, mivel csak 1,55 százalékot szerzett.
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya[9] | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 1990-es | 40 769 | 1,76% | 3 | 1,2% | ellenzék |
| 1992-es1 | 277 496 | 12,06% | 19 (7) |
3,5% | ellenzék |
| 1995-ös | 35 051 | 1,75% | 1 | 0,35% | ellenzék |
| 1999-es2 | 95 039 | 4,74% | 0 | 0% | nem jutott be |
| 2003-as | — | — | 0 | 0% | nem indult |
| 2004-es3 | 992 275 | 67,75% | 153 (5) |
3,33% | kormánypárt |
| 2008-as | 67 037 | 3,78% | 2 | 1,33% | ellenzék |
| 2012-es4 | 1 181 862 | 54,97% | 85 (10) |
6,67% | kormánypárt |
| 2016-os | 27 264 | 1,55% | 0 | 0% | nem jutott be |
| 2020-as5 | 523 127 | 27,18% | 36 (2) |
1,33% | ellenzék |
1: Az Október 11. Blokk nevű koalíció részeként
2: A Nemzeti Demokratikus Szövetség részeként
3: A Nemzeti Mozgalom — Demokraták nevű szövetség részeként
4: A Grúz Álom koalíciójának részeként
5: Az Egységben az Erő nevű koalíció részeként
A párt régóta együttműködik két amerikai szervezettel: a Nemzetközi Republikánus Intézettel és a Nemzeti Demokratikus Intézettel. A párt stratégiai kapcsolatban áll a németországi Szabad Demokraták Friedrich Neumann Alapítványával. 2007 óta a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt teljes jogú tagja.[10] A párt 2006 óta a Liberális Internacionálé társult tagja, 2014 óta pedig teljes jogú tagja.
2005 óta működik a Republikánus Párt ifjúsági szervezete, a Fiatal Liberálisok, amely aktív tagja a nemzetközi liberális szervezeteknek. Tagjai amellett, hogy egy ifjúsági szervezet tagjai, a párt fő struktúrájában is tagságra jogosultak. A szervezetnek különböző tematikus csoportjai vannak: alternatív jogi, gazdasági, külkapcsolati, közigazgatási-területi és állami kabinetek.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
