Reichenau (Karintia)
község Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
Reichenau osztrák község Karintia Feldkircheni járásában. 2016 januárjában 1822 lakosa volt.
| Reichenau | |||
 | |||
| Ebene Reichenau | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Feldkircheni járás | ||
| Irányítószám | 9564, 9565 | ||
| Körzethívószám | 04275 | ||
| Forgalmi rendszám | FE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1822 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1095 m | ||
| Terület | 113,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 51′ 15″, k. h. 13° 53′ 35″ | |||
| Reichenau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reichenau témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Reichenau Karintia északi részén fekszik, a Gurktali-Alpokban, a Gurk (a Dráva mellékfolyója) felső völgyében. Legmagasabb pontja a 2334 méteres Klomnock. A település a stájerországi Stadl-Predlitz-cel osztozik a Turracher Höhe hágón és a közel 20 hektáros Turrachi-tavon. A 4 hektáros Falkertsee teljes egészében Reichenauhoz tartozik. Az önkormányzat öt katasztrális községet[2] és 21 falut, településrészt fog össze.[3]
A környező települések: keletre Albeck, délkeletre Gnesau, délre Arriach, délnyugatra Feld am See és Afritz am See, nyugatra Bad Kleinkirchheim, északra Stadl-Predlitz.
A Gurktali-Alpok a bronzkorban népesedett be. Ebene Reichenauban egy vasércbányát már a kelta-római időkben is műveltek és a Gurk folyó neve is a római korszak előttről ered. A Római Birodalom idején római telepesek éltek a Gurk-völgyben, de arra nincs bizonyíték, hogy Reichenauban is megtelepedtek volna. A 6. század végén szlávok vándoroltak a térségbe, a korábbi romanizált kelta lakók pedig a távolabbi völgyekbe húzódtak vissza. Ennek ellenére a felső Gurk-völgy a 9. századig szinte teljesen lakatlan maradt.
A Frank Birodalom a 8. században meghódította a szlávokat, megkezdték megtérítésüket és bajor telepesek érkeztek; nagy földbirtokok kerültek az egyház és a kolostorok kezébe. A felső Gurk-völgy jelentős része a millstatti apátság birtokába jutott. A 10-12. században megkezdődött az erdők irtása és megjelentek a falvak (elsőként Gnesaut említik 1160-ban).
Az önkormányzat területén Lorenzenberg 1200 körül alapult, mai templomának elődjét 1216-ban szentelték fel. A völgy mocsaras aljában csak 1300 körül telepedtek meg; Reichenaut csak 1332-ben említik. Neve (Rauch=füst) égetéses erdőirtásra utal.
St. Lorenzen egyházközsége 1633-ban vált önállóvá. A maga 1460 m-en fekvő templomával ez a tartomány legmagasabban lévő egyházközsége.
Az önkormányzat 1850-ben jött létre. 1928-ban autóbuszjárat indult a Turracher Höhére, ami jelentősen elősegítette a turizmus fejlődését.
A reichenaui önkormányzat területén 2016 januárjában 1822 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 2029 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97%-a volt osztrák állampolgár. 79,9% római katolikusnak, 15,8% evangélikusnak, 3,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
- Ebene Reichenau Szt. Mártonnak szentelt plébániatemploma eredetileg 1384-ben épült; a mai késő barokk épület a 18. század közepén készült el. 1812 óta a különálló egyházközség plébániatemploma. A mellette lévő temetőt 1806-ban szenteltek fel.
- Sankt Lorenzen Szt. Lőrinc-temploma Karintia legmagasabban fekvő plébániatemploma. Elődje, egy Szűz Máriának és Szt. Lőrincnek ajánlott kápolna 1216-ban készült. A mai templom román-gótikus alapú, amelyet a 18. században késő barokk stílusban átalakítottak.
- Sankt Margarethen Szt. Margit-temploma 1307-ben már állt, 1433 óta plébániatemplom. Mai gótikus formáját a 15. század végén nyerte el. Déli falán 15. századi Szt. Kristóf-kép látható.
- a wiedwegi evangélikus templom 1844-ben épült.
- Sankt Lorenzen késő barokk Szt. Anna temploma
- a Winkl melletti, 1893-ban kőből épült Ördöghíd (Teufelsbrücke)
- Schuß faluban található egy 1814-ből való határkő, amely a francia Illír tartományok és Ausztria közti határt jelezte.
- hüllőállatkert Patergassenben.
- Reichanau területén található Karintia legmagasabban (1616 méteren) fekvő farmja, a Hochsinner.
Nersingen, Németország, 2009 óta
- Siegfried Grabner (1975-) olimpiai bronzérmes snowboardos
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
