Rövidcsőrű hangyászsün

emlősfaj From Wikipedia, the free encyclopedia

Rövidcsőrű hangyászsün
Remove ads

A rövidcsőrű hangyászsün vagy ausztráliai hangyászsün (Tachyglossus aculeatus), az emlősök osztályába, azon belül a kloákások rendjébe és a hangyászsünfélék családjába tartozó Tachyglossus nem egyetlen faja.

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Tudományos név ...
Remove ads
Remove ads

Előfordulása

Ausztrália, Tasmania, Indonézia és Pápua Új-Guinea erdős, bozótos, sivatagos területein honos.

Alfajai

  • Tachyglossus aculeatus aculeatus
  • Tachyglossus aculeatus acanthion
  • Tachyglossus aculeatus multiaculeatus
  • Tachyglossus aculeatus lawessi
  • Tachyglossus aculeatus setosus

Megjelenése

Testhossza 30-45 centiméter, testtömege 2-7 kilogramm. Testét rövid szőr fedi, amiből a háti oldalon tüskék fejlődtek ki. Sünszerű állat, hosszú fogatlan szájszervvel és hosszú, ragadós nyelvvel. Ami az emlősöknél ritkaság, méregmiriggyel is rendelkezik. Ha megtámadják, összegömbölyödik és tüskéi megvédik a ragadozóktól, vagy beássa magát a homokba. Farka 9 cm[1]

Életmódja

Termeszekkel és hangyákkal táplálkozik, melyet erős karmaival szerez meg a korhadó fákból, vagy termeszvárból.

Erején túl a rövidcsőrű hangyászsün kifejezetten intelligens is. Homloklebenye - testéhez képest - hatalmas; tervező, analizáló, tanulási képessége és emlékezőtehetsége felveszi a versenyt a kísérleti patkányokkal.

Szaporodása

A hüllőkhöz hasonlóan tojással szaporodik. Júniustól augusztusig egy lágyhéjú tojást rak, melyet a nőstény 10 nap alatt költ ki, majd az erszényében nevel fel.

Képek

Források

Jegyzetek

Loading content...
Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads