From Wikipedia, the free encyclopedia
„Ráncajtós Ikarusok”-nak nevezi összefoglalóan a köznyelv azokat a több típusú, Ikarus Karosszéria- és Járműgyár által gyártott harmonikaajtós autóbuszokat, amelyek jellemzően a 20. század harmadik harmadában készültek, és a 2000–2010-es évekig voltak használatban. A fogalom alatt általában az Ikarus 260 és Ikarus 280 típusok ráncajtós változatait értik.
1951 és 1957 között gyártották. Az 1960-as években vonták ki a forgalomból őket.
1956 és 1965 között gyártották. Az 1960-as években vonták ki a forgalomból őket.
1954 és 1973 között gyártották. Az 1970-es években vonták ki a forgalomból őket. Több külföldi országba is importáltak belőle.
1952 és 1959 között gyártották. Az 1960-as években vonták ki a forgalomból őket. 1 példány megőrzésre került.
1965 és 1973 között gyártották. Az 1970-es években vonták ki a forgalomból őket.
1963 és 1965 között gyártották. Az 1960-as években vonták ki a forgalomból őket.
Az Ikarus 260-asokat 1971 és 2002 között gyártották hazai és külföldi használatra. A típusnál 1984-ig[1] gyártottak Magyarországi használatra ráncajtós változatot.[2] A ráncajtós változatok az 1990-es években[3] kezdetek eltűnni a budapesti forgalomból. Az utolsó ráncajtós Ikarus 260 forgalomból való kivonásának időpontja nem ismert, valamikor a 2000-es években történhetett.
Az Ikarus 260 csuklós változata. 1973 és 2002 között gyártották hazai és külföldi használatra. Ebből is a források szerint 1984-ig gyártottak Magyarországi használatra ráncajtós változatot (ekkor tértek át a bolygóajtóra). Külföldi használatra szánt Ikarus 280-asok esetében néhány évig még ilyen típusokat gyártottak.[6] A ráncajtós változatok – a ráncajtós Ikarus 260-asokhoz hasonlóan – a 2000-es években kezdett eltűnni a budapesti forgalomból. 2012-ben már alig 9 példány üzemelt belőlük.[7] (Ezek már nem trilex-keréktárcsásak voltak, mivel azokat már ezt megelőzően selejtezték. Azokból 1 példányt sikerült megőriznie egy magánvállalkozónak.)[8]
Az utolsó, 1986-ban[9] gyártott budapesti ráncajtós Ikarus típusú autóbuszt (BPO-479 rendszámmal)[10] 2014. október 3-án, pénteken vonták ki a forgalomból,[11] de a fővároson kívül még volt, ahol ezután is közlekedtek ilyen típusok: Kaposvárott például csak 2015 novemberében cserélték le a harmonikaajtós Ikarusokat.[12] Debrecenben 2017-ben,[6] a Volánbusz Szigethalomról 2018-ban vonták ki a típust.[13] Valószínűleg ez lehetett az utolsó hely, ahol (nosztalgiajáraton kívüli) használatban volt ráncajtós Ikarus, bár 2018-ban érkezett egy ilyen jármű kisegítőnek Debrecenbe.[14] (A Volánbusz egyébként városi használatra szánt ráncajtós Ikarusokat is közlekedtetett, ezeket Ikarusát 2007-ig vonta ki a forgalomból.)[13]
Ráncajtós Ikarus-busz 2021-ben Nyíregyházán és Ózdon még közlekedett.[15]
Budapestről az utolsó Ikarus 260 és Ikarus 280-asokat 2022-ben vonták ki a forgalomból. Ennek ünnepére 2022. november 19-én és 20-án több Ikarus vonultatott fel a Budapesti Közlekedési Központ különféle vonalakon. Egyike ezeknek egy már évekkel azelőtt forgalomból kivont ráncajtós Ikarus 280-as volt.[16]
A típusból több példány felújításra került.[17] A forgalomból kivont, fel nem újított példányok nem mindegyik került selejtezésre. Több hír számol be arról, hogy Magyarország különböző részein magánhasználatban vagy elhagyatva léteznek még példányok belőle.[18]
Az Ikarus 200-as széria első kifejezetten helyközi típusa, 1972 és 1990 között gyártották, mindvégig harmonikaajtókkal. A típus több évtizeden keresztül volt forgalomban, a 2010-es évek elején kezdték kivonni a vidéki közlekedési társaságok. Utolsó példányát 2017-ben selejtezte az Észak-magyarországi Közlekedési Központ.[19][20]
Az Ikarus 280-as típus jobbkormányos változata volt. 1978 és 1993 között gyártott, alapvetően ráncajtós kivitelben Mozambik, Tanzánia, Indonézia részére.
Az Ikarus 280 1,5 méterrel hosszabb változata. 1976 és 1978 között gyártották ráncajtós kivitelben. A BKV-nál Budapesten, illetve a Volánbusz és a Szabolcs Volán színeiben közlekedtek a legyártott példányok.
Valamennyi példány ráncajtósra készült 1952 és 1956 között. A típus 1952 és 1976 között volt forgalomban.
Mindössze 1 példány készült belőle 1974-ben. Replikája nosztalgiajáratként szokott közlekedni
Az Ikarus 280 trolibuszváltozata. 1975 és 1992 között volt gyártásban. Kezdetben ráncajtóval készítették (280.91T),[21] de a későbbi példányok – akár az Ikarus 280 esetében – már bolygóajtóval készültek (GVM 280.94). A ráncajtós Ikarus trolikat 2014-ben[22] vonták ki a forgalomból. Olykor nosztalgiajáratként még előfordulnak, 2015-ben egy példányt fel is újítottak.[23]
Érdekesség, hogy míg az utasforgalomban használt Ikarus 260-asok „életideje” 10-12 évnél[24] nem volt több, néhány példány a BKV autóbuszgarázsaiban jóval tovább működött. Valószínűleg többségüket az 1980-as években alakították át belső toló-vonó géppé, és „csacsi”-kként tartotta a szakma számon őket. Közúti közlekedésre elméletileg alkalmasak voltak, azonban forgalmi rendszámot sosem kaptak, nem hagyták és hagyhatták el a divízió kapuját. Ezeket a járműveket a 2000-es évektől cserélték fel újabb, már nem ráncajtós Ikarus „csacsi”-kra. Ez alól kivétel a Cinkotai autóbuszgarázs, ahol 2012 óta az egyik újabb munkagép egy korábbi harmonikaajtós (de nem trilextárcsás) Ikarus 280 (első fele).[24] (A régi ráncajtós „csacsi”-kat kivétel nélkül selejtezték.)
Használati hely | Gyártási év | Régi rendszám | Selejtezési év | Fénykép |
---|---|---|---|---|
Cinkotai autóbuszgarázs | 1977 | BU 01-43 | 2012 | |
Cinkotai autóbuszgarázs | n. a. | BPI-748 | használatban | |
Dél-pesti autóbuszgarázs | 1977 | BU 00-88 | 2002 | |
Kelenföldi autóbuszgarázs | 1977 | BU 00-77 | 2010 | |
Kőbányai autóbuszgarázs | 1977 | BU 03-31 | 2011 | |
Óbudai autóbuszgarázs | 1977 | BU 00-95 | 2005 |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.