Rákoskert megállóhely

Rákoskert megállóhely Budapest egyik vasúti megállóhelye a XVII. kerületben, Rákoskerten, a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon melyet a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) üzemeltet.

Rákoskert megállóhely
Cím
Ország	Magyarország
Hely	1171 Budapest, XVII. kerület, Kísérő utca
Névadó	Rákoskert (településrész)
Állomáskategória	II. személyszállítási kategória III. teherszállítási kategória
UIC állomáskód	5541640
IBNR állomáskód	5501117
Felhasználási terület	vasúti megállóhely
Üzemeltető	MÁV Magyar Államvasutak Zrt. MÁV Pályaműködtetési Zrt.
Egyéb jellemzők
Része ennek	Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások	Rákoshegy vasútállomás (Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal) Ecser megállóhely (Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal)
Időzóna	közép-európai idő
Vasútvonalak
Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal
Szolgáltatások
Vonatnemek
S60
Elhelyezkedése
Rákoskert megállóhely Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 24″, k. h. 19° 17′ 44″47.456594, 19.295607
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoskert megállóhely témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

A vasútállomás Rákoskert megalapításával egy időben, 1932-ben épült és a hivatalos alapítás évétől, azaz 1933-tól állnak itt meg a vonatok. Építését Rákoskert alapítója, báró Schell Gyuláné fizette, helyét pedig (ahogy Rákoskert alapítását is) a család ügyvédje, dr. Füredi Ferenc tanácsára választották ki. 1934-ben a házhelyek hirdetésekor már külön kiemelték a telepen lévő vasúti megállót is. Kezdetben ideiglenes állomás volt, majd 1937-től „táblás”, azaz állandó megállóhely lett. Mivel a vasút minimum napi tizenkét utashoz kötötte ezt a státuszt, a báróné nemes egyszerűséggel felbérelt ennyi embert, akiknek annyi volt a dolguk, hogy egész évben utazgattak Budapest és Rákoskert között.

A vasút sokáig a fő közlekedési eszköz volt, reggelente olykor hatalmas tülekedéseket generálva, hogy mindenki fel tudjon férni. A vasút általános állagromlásával és folyamatos elhanyagolásával ez megváltozott, ahogy egyre többen váltottak buszra illetve saját gépjárműre, míg végül 1993-ban az állomás épületét a MÁV bezárta. A csakhamar kétes elemek tanyájává vált épületet a vasúttársaság a kerületi önkormányzattal életveszélyessé nyilváníttatta és 1995-ben bontási engedélyt kért rá. Ezt megtudva lokálpatrióta kezdeményezésre még ebben az évben megalakult a Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány, ami 25 évre térítésmentes használatba megkapta a romos épületet a vasúttól és 1997-1998-ban teljesen felújította. Az állomásépület azóta Rákoskerti Kerékpáros Centrum néven kerékpáros turistaállomásként működik, szálláshellyel és ingyenes biciklitárolóval, de a vonattal érkezők számára is nyitva áll.

A vonalat 2001-ben részben felújították és a peronokra a 2010-es években esőbeállót is építettek. Az állomás mellett 2010-ben 69 autó számára P+R parkolót építettek,^[1] biciklitárolóval és egy buszfordulóval is, ami a szintén ebben az évben indult 197-es busz végállomása lett.

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel

• Busz: 197

Forgalom

Járat	Útvonal	Gyakoriság
S60	Budapest-Keleti – Kőbánya felső – Rákos – Rákoshegy – Rákoskert – Ecser – Maglód – Maglódi nyaraló – Gyömrő – Mende – Pusztaszentistván – Sülysáp (– Szőlősnyaraló – Tápiószecső – Szentmártonkáta – Nagykáta – Tápiószentmárton – Farmos – Tápiószele – Tápiógyörgye – Újszász – Zagyvarékas – Szolnok)	Kb. félóránként
Vitorlás InterRégió	Szolnok – Újszász – Nagykáta – Szentmártonkáta – Tápiószecső – Szőlősnyaraló – Sülysáp – Pusztaszentistván – Mende – Gyömrő – Maglódi nyaraló – Maglód – Ecser – Rákoskert – Rákoshegy – Rákos – Kőbánya felső – Ferencváros – Budapest-Kelenföld – Velence – Székesfehérvár – Balatonaliga – Szabadisóstó – Szabadifürdő – Siófok – Balatonszéplak felső – Balatonszéplak alsó – Zamárdi felső – Zamárdi – Szántód – Balatonföldvár – Balatonszemes – Balatonlelle – Balatonboglár – Fonyódliget – Fonyód	Nyári hétvégéken napi 1 pár