politikus, író From Wikipedia, the free encyclopedia
Rádai Ráday Pál (Losonc, 1677. július 2. – Pécel, 1733. május 20.[1]) II. Rákóczi Ferenc kancellárja, könyvtáralapító.
| Ráday Pál | |
 | |
| Mányoki Ádám: Ráday Pál arcképe (1726-1727) | |
| Született | 1677. július 2. Losonc |
| Elhunyt | 1733. május 20. (55 évesen) Pécel |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | kancellár, könyvtáralapító |
| Tisztsége | kancellár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nógrád vármegyei protestáns köznemesi családból származott, apja Ráday Gáspár (†1711) Pest vármegyei alispán, anyja Libertsey Rozália (†1702). 1703-ban eljegyezte az evangélikus Kajaly Klárát (1690–1741. január 8.), Kajaly Pál és Fáy Borbála leányát. Az esküvőt már ekkor megtartották, de miután hitvese még csupán 13 éves volt, a lakodalomra jóval később, 1705. január 13–16-án került sor Gács várában. Gyermekeik: Ráday Gedeon (1713–1792), Ráday Eszter (1716–1764)
Gyermekéveit és élete nagy részét Nógrádban töltötte. A losonci református iskolában tanult a syntaxisig, akkor Rahóra ment, a híres Braxatoris keze alá; ennek halála történvén, csak egy évig maradt tanítása alatt; azután Losoncon a mesterek egész kara nevelte a logikáig; 1693-ban Selmecbányán, 1694-ben Körmöcbányán tanult philosophiát és theologiát.
1695-ben készen volt tanulmányaival s latinul, németül és franciául folyékonyan beszélt és írt; ekkor törvénygyakorlatra ment Kajali Pál Nógrád- és Hont vármegye jegyzője (későbbi apósa) mellé. 1698-ban hadi gyakorlaton volt két évig Forgách Simon gróf horvát bán mellett mint titkár és két hadjáratban vett részt. Kajali 1699-ben lemondván, Nógrád rendei Rádayt választották helyébe jegyzőnek. 1700-ban építette a ludányi házat.
1703-ban a gácsi várba szorult nemesség letévén Rákóczi részére a hűségesküt, ezt tenni csak maga Ráday vonakodott minden fenyegetés ellenére, míg a fejedelem szép szóval a maga részére meg nem nyerte. Már 1704-ben Rákóczinak belső titkára volt s ő fogalmazta a Recrudescunt kezdetű híres kiáltványt. II. Rákóczi többször követül küldte északi és keleti udvarokhoz: 1704-ben Lengyelországba, XII. Károly svéd királyhoz, I. Frigyeshez és visszatérőben Leszczyński Szaniszló királlyá választására. 1704-ben Bercsényi Miklós mellett a selmeci békeértekezleten vett részt, 1705-ben, a szécsényi országgyűlésen pedig mint fejedelmi előadó szerepelt. Híres stiliszta és szónok volt.
1707-ben az erdélyi országgyűlés és erdélyi kancellária igazgatójává választotta. 1707-ben Nagy Péter cárnál volt és vele szövetséget kötött. 1708. jelen volt a trencsényi ütközetben. 1709-10. ismét XII. Károlynál és a török szerdárnál járt Benderben. Rákóczival Lengyelországba szorulván ki, Stryből Debreczenbe jött Pálffyhoz békealkudozásra; a confederátusok szatmári gyűlésén lelkesen védte fejedelmét. A szatmári béke után hazajött és Bécsben letette a hűségesküt. 1712. Nógrád követe volt a III. Károlyt koronázó országgyűlésen; szónoki tehetsége az uralkodó előtt is nem egyszer érvényesült reform. hitsorsosai ügyében. Az 1714-15. országgyűlésen is nagytekintélyű szerepet vitt. Tagja lett több országos bizottságnak 1722-ig. 1723-ban buzgón pártolta a pragmatica sanctiót.
Élete végén sokat betegeskedett, gazdálkodott és irodalmi foglalkozásnak élt. Ráday egyike volt a legelső könyvgyűjtőknek, a hungarikákból először állított könyvtárt; ő vetette meg a híres Ráday-könyvtár alapját. Énekei, melyeket Szenczi Molnár Albert zsoltárainak formájában szerzett, a protestáns énekköltészetet új hangokkal gazdagították. Meghalt 1733. május 20. Pécelen. Losoncon van eltemetve.
Ráday Pálnak és feleségének arcképét Mányokitól a Ráday Könyvtár őrzi.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
