tartomány Kanadában From Wikipedia, the free encyclopedia
Québec (franciául: Québec, angolul: Quebec) egy kanadai tartomány az ország keleti részén. Északról Nunavut terület, nyugatról Ontario, keletről Új-Brunswick, Új-Fundland és Labrador, valamint a Prince Edward-sziget tartományok, délről pedig az Egyesült Államok New York, Vermont, New Hampshire és Maine államai határolják. A tartomány székhelye a vele azonos nevű Québec, legnépesebb városa Montréal. Québec az egyetlen kanadai tartomány, melyben az egyedüli hivatalos nyelv a francia.
| Québec (Quebec) | |||
| |||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kanada | ||
| Székhely | Québec | ||
| Legnagyobb város | Montréal | ||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| Alkormányzó | J. Michel Doyon | ||
| Miniszterelnök | François Legault | ||
| Adatok | |||
| Terület | 1 542 056 km2 | ||
| Népesség | 8 501 833[1] fő | ||
| GDP | 380,972 milliárd CAD | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Québec témájú médiaállományokat. | |||
Terület alapján a tartományok között az első, az összes közigazgatási terület között Nunavut után a második. 1867-ben egyike volt a Kanadai Konföderációt alapító nemzeteknek. A kanadai népességszámlálási adatok szerint Québec tartomány népessége 8 501 833 fő volt 2021-ben, ez 4,1%-os növekedést jelentett a 2016-os 8 164 361-es népességszámhoz képest.[2]
A Québec név az algonkinok nyelvéből származik, amely szűk átkelő, szoros jelentéssel bír.[3] A tartomány nevét adó és egyúttal a fővárosát jelentő Québec városa a Szent Lőrinc-folyó sziklákkal övezett szurdokjának közelében fekszik. Korábban franciául Québecq és Kébec alakban is írták.[4] A nevet először valószínűleg Samuel de Champlain francia felfedező használta.[5]
Québec városát 1608-ban alapították a franciák. Az itt alapított gyarmatot Új-Franciaországnak nevezték és óriási területre terjedt ki. 1760 táján Új-Franciaország a Szent Lőrinc-folyó völgyén kívül kiterjedt a Nagy-tavak vidékére, az Ohio folyó völgyére és a Mississippi völgyére. Ezen a hatalmas területen mindössze mintegy hatvanezer európai származású - leginkább francia - ember élt, többségük Québec és Montréal városában és környékén.
A hétéves háborút lezáró párizsi békével (1763) Új-Franciaország teljes egészében brit kézbe került. Hamarosan kitört a 13 amerikai brit gyarmat függetlenségi háborúja. Az akkor már Kanadának nevezett francia lakosságú terület nem csatlakozott ehhez a harchoz. Ezt a háborút is Párizsban fejezték be 1783-ban. A Nagy-tavaktól délre eső területeket az új Amerikai Egyesült Államokhoz csatolták, az északra fekvő Kanada maradt brit birtok.
Az amerikai függetlenségi háború polgárháború is volt. A brit koronához hű alattvalók - a lojalisták - menekülni kényszerültek onnan. Mintegy tízezer emberről volt szó. Kanadában telepítették le őket az Ontario-tótól északra fekvő területen, ahol ők lettek a lakosság többsége.
Québec tartomány történetét áthatja az a tény, hogy lakossága francia nyelvű, kulturális öröksége francia, a francia polgári törvénykönyvet használták belső életében, uralkodó vallása római katolikus. Ugyanakkor Kanada előbb brit gyarmat volt, majd Québec tartomány egy angol nyelvű, angol kultúrájú, angol jogrendszert használó államszövetségnek lett a tagja. Ezen a feszültségen a tartomány története során többféleképpen igyekeztek segíteni.
Először kettéválasztották a francia Alsó-Kanadát és az angol nyelvű Felső-Kanadát. Különálló gyarmatokká szervezték őket, más-más jogrendszerrel és igazgatási nyelvvel. Ez nem sokkal a lojalisták letelepítése után történt. Feszültséget okozott azonban, hogy Felső-Kanadában éltek magukat elnyomottnak érző franciák, Alsó-Kanadában meg az angol nyelvűeket nyomták el - egy angol gyarmaton. Közben a franciák úgy érezték, hogy az angol gyarmati kormány nélkülük dönt róluk. 1837-ben fegyveres lázadás tört ki Alsó-Kanadában. Ezt gyorsan leverték ugyan, de a brit parlament vizsgálóbizottságot küldött ki annak felderítésére, mi is történt, meg azért, hogy javaslatokat dolgozzon ki a helyzet végleges rendezésére. A bizottságnak két javaslata volt: 1. egyesítsék a két Kanadát, 2. asszimilálni kell a franciákat.
A két Kanada egyesítése megtörtént ugyan, de a tartományok különálló jogrendszere fennmaradt, nem beszélve kulturális örökségükről. Az asszimilálás meg annyira sikerült, hogy már 1848-ban ismét elismert nyelv lett a francia a kanadai törvényhozásban.
Az 1860-as években hosszadalmas tárgyalások folytak a kanadai államszövetség létrehozásáról. Ehhez a volt Új-Franciaországon kívül a még brit kézben lévő többi észak-amerikai gyarmat is csatlakozott. 1867-ben a brit parlament által (Londonban) elfogadott törvény lett Kanada alkotmánya. Québec tartomány az alapítók egyike volt.
Ez az alkotmány igen nagy önállóságot biztosít a tagállamoknak. Hosszú ideig kielégítően szabályozta québeci franciák helyzetét.
A nemzetiségi kérdés az 1960-as években lángolt fel újra. Addigra nagymértékben megváltozott Québec társadalma; ezt az időszakot nevezik csendes forradalomnak. Egyenjogúsították a nőket, visszaszorult a katolikus egyház befolyása. Gazdaságilag megerősödött a tartomány, megjelentek és megerősödtek a francia kultúrához kötődő pénzintézetek, nagy vállalkozások. A függetlenségi mozgalom első hulláma 1963-ban jelentkezett, terrorista támadásokkal. A terrorista mozgalmak körülbelül egy évtized alatt kifulladtak, elvesztették tagságukat, támogatottságukat.
Közben azonban megjelent egy rendes politikai párt, amely az állami függetlenségért küzdött. Ez a párt (Parti Québécois) 1977-ben választásokat nyert, ők alakíthatták meg a tartományi kormányt. Azzal kezdtek, hogy a francia nyelvet a tartomány kizárólagos államnyelvévé nyilvánították, 1980-ban pedig népszavazást tartottak Québec állami függetlenségéről. Ezt - mint ahogy a későbbi hasonló népszavazásokat is - elvesztették, de sokáig ők adták a tartományi kormányt.
Québec nagy területű (Franciaország háromszor férne el benne) és meglehetősen ritkán lakott. Az egyes területek nagyban különböznek egymástól a különböző földösszetétel, éghajlat (eltérő szélesség és hosszúság) és a vízhez való közelség miatt. A Szent Lőrinc-alföldek (Délen) és a Kanadai-pajzs (Északon) alkotja a két fő földrajzi területet és rendkívül különböznek egymástól.
Québec rendelkezik a világ egyik legnagyobb édesvíz tartalékával, ami területének 12%-t borítja. A világ megújuló édesvíz készletének a 3%-át birtokolja, míg népessége csupán a világ 0,1%-át teszi ki. Több mint fél millió tó található itt, amiből 30 250 km²-nél nagyobb területű, és 4500 folyó, amik az Atlanti-óceánba ömlenek. A legnagyobb mesterséges tó a Caniapiscau tároló, amit a Saint James projekt keretében hoztak létre vízienergia létrehozása céljából. Legnagyobb természetes tó a Mistassini tó.
A nem lakott területek vadvilága nagyrészt a fehérfarkú szarvas, a jávorszarvas, a keleti pézsmatulok, a rénszarvas, a fekete medve és a jegesmedve teszi ki. Ezen kívül előfordul még a puma, a prérifarkas, a keleti erdei farkas, a vörös hiúz és a sarki róka. Leggyakoribb állatok között szerepel a keleti szürkemókus, a hócipős nyúl, az erdei mormota, a bűzösborzfélék, a mosómedve, a csíkosmókus és a kanadai hód.
A Szent Lőrinc-folyó és annak torkolatának állatvilágát főként tengeri emlősök képezik. Ezek az állatok, mint például a kék bálna, a beluga és a csukabálna egészen az Orléans-szigetig felmerészkedik.
| Kép | Rang | Város | Régió | Népesség | Rang | Város | Régió | Népesség | Kép |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) |
1. | Montréal | Montréal | 1 762 949 | 11. | Saint-Jean-sur-Richelieu | Montérégie | 97 873 |  |
| 2. | Québec | Capitale-Nationale | 549 459 | 12. | Brossard | Montérégie | 91 525 | ||
| 3. | Laval | Laval | 438 366 | 13. | Repentigny | Lanaudière | 86 100 | ||
| 4. | Gatineau | Outaouais | 291 041 | 14. | Saint-Jérôme | Laurentides | 80 213 | ||
| 5. | Longueuil | Montérégie | 254 483 | 15. | Drummondville | Centre-du-Québec | 79 258 | ||
 |
6. | Sherbrooke | Estrie | 172 950 | 16. | Granby | Montérégie | 69 025 | .JPG) |
| 7. | Lévis | Chaudière-Appalaches | 149 683 | 17. | Mirabel | Laurentides | 61 108 | ||
| 8. | Saguenay | Saguenay–Lac-Saint-Jean | 144 723 | 18. | Blainville | Laurentides | 59 819 | ||
| 9. | Trois-Rivières | Mauricie | 139 163 | 19. | Saint-Hyacinthe | Montérégie | 57 239 | ||
| 10. | Terrebonne | Lanaudière | 119 944 | 20. | Mascouche | Lanaudière | 51 183 |
| Agglomeráció | Népesség |
|---|---|
| Montréal Census metropolitan area | 4 291 732 |
| Québec Census metropolitan area | 839 311 |
| Ottawa - Gatineau Census metropolitan area | 353 293 |
| Sherbrooke Census metropolitan area | 227 398 |
| Saguenay Census metropolitan area | 161 567 |
| Trois-Rivières Census metropolitan area | 161 489 |
| Drummondville Census metropolitan area | 101 610 |
| Granby Census agglomeration | 90 833 |
| Saint-Hyacinthe Census agglomeration | 59 980 |
| Shawinigan Census agglomeration | 49 620 |
| Nyelv | Létszám (fő) | Megoszlás (%) |
|---|---|---|
| francia | 6 291 440 | 74,8 |
| angol | 639 365 | 7,6 |
| arab | 198 785 | 2,4 |
| spanyol | 177 155 | 2 1 |
| olasz | 90 940 | 1,1 |
| mandarin kínai | 57 445 | 0,7 |
| haiti kreol | 46 475 | 0,6 |
| portugál | 41 545 | 0,5 |
| görög | 34 080 | 0,4 |
| román | 35 810 | 0,4 |
| orosz | 31 700 | 0,4 |
| vietnámi | 28 630 | 0,3 |
| pandzsábi | 23 825 | 0,3 |
| perzsa | 22 130 | 0,3 |
| magyar | 4 865 | 0,1 |
| Nyelv | Létszám (fő) | Megoszlás (%) |
|---|---|---|
| francia | 7 786 735 | 93,7 |
| angol | 4 317 180 | 54 |
| spanyol | 453 905 | 5,5 |
| arab | 343 675 | 41 |
| olasz | 168 040 | 2 |
| haiti kreol | 118 010 | 1,4 |
| mandarin kínai | 80 520 | 1 |
| portugál | 65 605 | 0,8 |
| orosz | 55 485 | 0,7 |
| görög | 50 375 | 0,6 |
| román | 44 510 | 0,5 |
| német | 44 170 | 0,5 |
| pandzsábi | 34 290 | 0,4 |
| perzsa | 27 430 | 0,3 |
| magyar | 6 850 | 0,1 |
| Származás | Létszám (fő) | Megoszlás (%) |
|---|---|---|
| kanadai | 2 412 040 | 29 |
| francia | 1 778 900 | 21,4 |
| québeci | 931 940 | 11,2 |
| francia kanadai | 588 805 | 7,1 |
| ír | 404 190 | 4,9 |
| olasz | 316 315 | 3,8 |
| skót | 192 685 | 2,3 |
| angol | 177 710 | 2,1 |
| haiti | 156 065 | 1,9 |
| fehér | 149 955 | 1,8 |
| first nations (indián) | 138 030 | 1,7 |
| német | 124 305 | 1,5 |
| kínai | 123 985 | 1,5 |
| arab | 104 735 | 1,3 |
| európai | 99 420 | 1,2 |
| akádi | 83 945 | 1 |
| keresztény | 81 820 | 1 |
| libanoni | 78 210 | 0,9 |
| spanyol | 77 735 | 0,9 |
| afrikai | 73 930 | 0,9 |
| görög | 69 705 | 0,8 |
| algériai | 65 860 | 0,8 |
| indiai | 65 790 | 0,8 |
| portugál | 64 385 | 0,8 |
| lengyel | 63 505 | 0,8 |
| zsidó | 57 320 | 0,7 |
| orosz | 47 195 | 0,6 |
| amerikai | 46 600 | 0,6 |
| métis | 44 275 | 0,5 |
| magyar | 23 360 | 0,3 |
| Vallás | Létszám (fő) | Megoszlás (%) |
|---|---|---|
| katolicizmus | 4 472 555 | 53,8 |
| vallástalan | 2 267 720 | 27,3 |
| kereszténység | 464,020 | 5,6 |
| iszlám | 421 710 | 5,1 |
| ortodox kereszténység | 145 805 | 1,8 |
| egyéb kereszténység | 104 790 | 1,3 |
| judaizmus | 84 530 | 1 |
| anglikán | 55 290 | 0,7 |
| buddhizmus | 48 365 | 0,6 |
| hinduizmus | 47 390 | 0,6 |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
