Pula (Magyarország)

Pula (németül: Pulau) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Ez a szócikk a magyar településről szól. Hasonló címmel lásd még: Pula (egyértelműsítő lap).

Pula
A pulai régi kőhíd
Pula címere Pula zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Jáger István Tamás (független)[1]
Irányítószám	8291
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	162 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	13,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 50″, k. h. 17° 38′ 45″46.997169444444, 17.645711111111
Pula Pozíció Veszprém vármegye térképén
Pula weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Balaton-felvidéket a Déli-Bakonytól elválasztó törésvonalban, a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett, Veszprémtől 25 kilométerre nyugatra fekszik. A főútba itt torkollik bele észak felől, Ajka irányából a 7309-es út, ezen az úton Ajka mintegy 20 kilométer távolságban érhető el. Pula az Eger-séd (Eger patak) völgyének legkeletibb települése.

Története

Határában kora vaskori, Árpád-kori településnyomok találhatóak. A falu közelében állt a 13. században alapított tálodi monostor, amely a 16. században elnéptelenedett, majd a török veszély miatt felrobbantották. Pula első írásos említése 1357-ből származik (Pola); ekkor a Rátóti család birtoka volt. A 16. századtól elnéptelenedett. A község lakossága 70-80%-ban német nemzetiségű, őseiket az Esterházy család hívta be 1746-ban. A község arculata ma is őrzi a német építészeti hagyományokat, az udvart lezáró, keresztben álló pajtákat.

Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye Tapolcai járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Reményi Antal (független)^[3]
• 1994–1996: Reményi Antal (független német kisebbségi)^[4]
• 1996–1998: …
• 1998–2002: Kertész Lajos (független)^[5]
• 2002–2006: Kertész Lajos (független)^[6]
• 2006–2010: Kertész Lajos (független)^[7]
• 2010–2014: Kertész Lajos (független)^[8]
• 2014–2019: Szenger István Bálint (független)^[9]
• 2019–2024: Szenger István Bálint (független)^[10]
• 2024– : Jáger István Tamás (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	195	196	194	186	178	168	162
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 32,8% németnek, 3,7% cigánynak mondta magát (0,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,7%, református 3,2%, evangélikus 6,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 2,6% (11,1% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 88,8%-a vallotta magát magyarnak, 32,6% németnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,6% volt római katolikus, 3,9% evangélikus, 1,7% református, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Az Öcs felé vezető út mellett ritka természeti kincset, olajpalát (alginit) bányásznak. Munka közben több millió éves állatmaradványokra, többek között egy ősorrszarvú 3 méter hosszú csontvázára találtak.
• Kráter kőpark geológiai bemutatóhely és tanösvény a 77-es út mentén, falu nyugati végén, a temető mellett.
• Esterházy-híd, régi kőhíd az Eger-víz felett a 77-es út mellett déli irányban, a Kráter kőpark vonalában.
• A római katolikus templomot Eszterházy Károly gróf megbízásából Fellner Jakab építette barokk stílusban 1797-ben. A barokk stílusú Szent Flórián kápolna 1773-ban épült, 1993-ban szépen helyreállították.
• A község történetét a falumúzeum helytörténeti gyűjteménye mutatja be a Fő u. 35. szám alatt. Gazdag a község kulturális élete. A katolikus templomban komolyzenei hangversenyeket rendeznek. Megemlékeznek a Flórián és a Szent Ignác napról.
• Az elmúlt években részt vettek a júliusi Művészetek Völgye rendezvényeiben.
• Tálodi kolostorrom
• Népi lakóházak

Régi mondások, falucsúfolók a településről

• Pulán a szőrös gombóczot megborotváták.^[13]

Képgaléria

• 
• 
• 
•