Phrünikhosz (Athén, I. e. 6. század – Szicília, I. e. 476 után) az egyik első ókori athéni drámaköltő volt.[1]
| Prünikhosz | |
| Élete | |
| Született | i. e. 535 Athén, klasszikus Athén |
| Elhunyt | i. e. 5. század Szicília, Olaszország |
| Szülei | Polyphradmon |
| Gyermekei | Polyphrasmon |
| Kitüntetései | City Dionysia tragedy competition (The Phoenician Women, i. e. 476) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prünikhosz témájú médiaállományokat. | |
Egyes adatok szerint Theszpisz drámaíró tanítványa volt.[1] Első drámaverseny-győzelmét az I. e. 510-ben, a Nagy Dionüsszián aratta.[2][3] Ő írt elsőként párbeszédes formában, nála jelent meg a kar vezetőjétől független színész, versalakja tetrameter trochaicus volt. Híres volt dallamos énekeiről és nagyszabású táncjeleneteiről.[3] Drámáiban jelentek meg a női szereplők először.[1]
Fontos szerepe volt a drámairodalom témakörének szélesítésében, így nevéhez fűződik a kortárs történelmi események dramatizálása is. A társadalmi-politikai események ábrázolása nem feltétlenül aratott tetszést a város vezetőinek körében, Hérodotosz leírása szerint ezer drakhma pénzbüntetéssel sújtották az írót, amiért a Milétosz bevétele című munkájában feldolgozta a testvérváros bukását. Hérodotosz szerint az előadás alatt „az egész nézőtér könnyekre fakadt”.[4] A szalamiszi csatát feldolgozó Föníciai nők viszont sikeres volt.[2]
Drámáiban visszatérő elem a csoda, a rejtelmesség és a kardal.[1] Utóbbiról Arisztophanész is megemlékezett Madarak című komédiájában.[5][1] A 742-750. sor (kihagyva a hangutánzó sorokat) így hangzik Arany János fordításábanː „Lombhajú kőrösön ülve, az én fakó/fajom énekeit dalolom Pánnak/S a hegyi Istenanyának is ünnepi/Táncaihoz szent kardalokat/Honnan méhekint legelte/Phrynchos ambróziás dala kellemes ízű gyümölcsét/S mindig mézzel rakodva tért meg”.[6] Arisztophanész más komédiáiban is szerepeltetteː Nők ünnepe (164-167), Darazsak (220, 269, 1490), Madarak (750), Békák (910, 1299, 1524).[3]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
