Prímási Levéltár
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az esztergomi Prímási Levéltár Magyarország legnagyobb egyházi levéltára. Alapítása a 11. század elejére tehető, legkorábbi leltára a 15. század elejéről maradt fenn. Iratanyagát a prímási palotában, és a bazilikában őrzik. A Prímási Levéltár látja el az Esztergomi Főkáptalani Levéltár adminisztrációját is.
| Prímási Levéltár | |
 | |
| A prímási palota épülete a Vízivárosban | |
| Település | Esztergom |
| Cím | Mindszenty tér 2., 2500 Esztergom |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | archívum |
| Elhelyezkedése | |
.PNG)
 Prímási Levéltár
Pozíció Esztergom térképén
| |
 é. sz. 47° 47′ 51″, k. h. 18° 44′ 05″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A középkorban a levéltár helye a Várhegyen volt, az iratok egy része elpusztult a középkori Szent Adalbert székesegyházat elpusztító tűzben. Az iratanyagot 1543 előtt Nagyszombatba menekítették a török elől. A 18. században a prímási levéltár Pozsonyba költözött, ezzel szemben a főkáptalani levéltár maradt Nagyszombatban. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban Forgách Ferenc, 1699-ben Kollonich Lipót, 1726-ban Esterházy Imre, 1765-ben pedig Barkóczy Ferenc megbízásából. A Prímási Levéltár mai rendszerét Batthyány József prímás rendeletére alakították ki. Kidolgozója a prímás fiatal és tehetséges titkára, Fuchs Ferenc, a későbbi egri érsek volt. Az iratoknak általa kidolgozott, tematikus kategóriákba történő rendezése tovább fejlődve egészen 1941-ig használatban volt a prímási irodában. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban az érseki székhelyet – közel 280 év elteltével – visszahelyezte Esztergomba. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. Az iratokat ládákba helyezve Pozsonyból hajón vitték Esztergomba, ahol valószínűleg az ideiglenes prímási palotában nyertek elhelyezést. A kor színvonalán álló, napjainkban is elfogadható raktárt alakíttatott ki a nagy mecénás, Simor János bíboros, hercegprímás az 1882-ben átadott prímási palotában. A Prímási Levéltár egy része ma is itt található.[1] A hiteleshelyi levéltárat 1951-ben államosították, és az egyházmegye csak 1998-ban kapta vissza. 1951-ig a Prímási Levéltár őrizte az esztergomi káptalan birtokába került garamszentbenedeki apátság hiteleshelyi levéltárát is, amelyet az államosítás után, 1968-ban a magyar állam átadott Szlovákiának. Részletes történetét lásd a itt!
Az itt őrzött anyag jelentősége a magyar történeti kutatások szempontjából messze felülmúlja az intézmény iratfolyóméter alapján esetlegesen megítélhető fontosságát. Jelentőségét fokozza az Esztergomi főegyházmegye területi nagysága is. Ugyanis 1778-ig – a viszonylag kis terjedelmű nyitrai egyházmegye kivételével – az a hatalmas terület tartozott hozzá, amely a Dunától északra és a Morvától keletre egészen a Szepességig és Gömörig terjedt. Területe összesen 15 vármegyét (Esztergom, Komárom, Bars, Hont, Pozsony, Szepes, Torna, Gömör, Nógrád, Trencsény, Zólyom, Turóc, Árva, Liptó és Nyitra egy része) ezen belül 2500 települést foglalt magába. Esztergomhoz tartozott továbbá számos exempt (a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett) helység és kolostor is. Ebből a területből szakították ki az 1776-ban felállított besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Egyidejűleg megszüntették az exemptiók túlnyomó részét is, de még így is Európa egyik legnagyobb egyházmegyéje maradt egészen 1919-ig, amikor területének túlnyomó része az új országhatáron kívül maradt.
A kormányzat-, politika- és művészettörténeten túl nem csekély a levéltár jelentősége a gazdaságtörténet és helytörténet vonatkozásában sem. A legértékesebb állományrész a középkori gyűjtemény, amely a Főkáptalan anyagával együtt a Magyar Országos Levéltár után hazánk második legnagyobb és legjelentősebb Mohács előtti állományával rendelkezik, közöttük oly jelentős oklevelekkel, mint II. András Aranybullája, vagy az 1233. évi beregi egyezmény. Itt tárolják a prímási pincészet bortári számadásait és a királykoronázások aktáit.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
