Ponferrada
település Spanyolországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Ponferrada (kiejtése [pomfeˈraða]) város Spanyolországban, León tartományban.
| Ponferrada | |||
 | |||
| A 12. században épült templomos vár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Spanyolország | ||
| Tartomány | León | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Ponferrada | ||
| Polgármester | Marco Morala (2023. június 17. – ) | ||
| Irányítószám | 24401–24404 | ||
| Körzethívószám | 987 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 62 994 fő (2024)[1] | ||
| Népsűrűség | 222,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 512 m | ||
| Terület | 283,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 42° 32′ 46″, ny. h. 6° 35′ 27″ | |||
| Ponferrada weboldala | |||
 | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ponferrada témájú médiaállományokat. | |||
Nevének eredete
A római eredetű város a 11. században épült zarándokhídról kapta a nevét, amely vassal megerődített hidat (pons ferrada) jelent. (spanyolul "vashíd").
Fekvése
Az ország északnyugati részén, a Sil folyó partján, Bembibrétől 13 km-re, 543 m-re a tengerszint felett.
Története
A település első lakói rómaiak voltak, akik borászattal foglalkoztak. A Római Birodalom korában fontos bányászati központ volt. Számos római bányatelek még látható Ponferradában, azokat az UNESCO a világörökség részének nevezte ki 1997-ben. A 20. században szénbányákat nyitottak a városban és a környező településeken. 1949-ben itt nyitották meg Spanyolország első széntüzelésű erőművét. 1980-ban bezárták a bányákat. A lakosság újra elkezdett foglalkozni a borászattal.
Látnivalói
- Basilica de la Virgen de la Enclina, reneszánsz stílusú templom
- Római kori bányatelkek
- El Bierzo Múzeum
- Romanikus stílusú templom
- A 12. században épült, romos vár (Castillo de Templarios), a templomos lovagok egykori székhelye. a zarándokok védelmére épült vár a középkorban az északnyugati országrész legnagyobb erődje volt.
- Tölgyes Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa Maria de la Encina), gótikus; 17. századi retablóval és Gregori Fernández Magdolna-szobrával.
- A királynői menhely (a 15. századtól fogadja a zarándokokat)
- Szent Tamás-templom (Iglesia de Santo Tomás de las Ollas), 10. századi mozarab alkotás, nyugati gót stílusjegyekkel. (A város falusias északi külvárosában található.)
- Városháza (Ayunatmiento) - barokk; a főtéren áll, közelében középkori falmaradványok
- Fiestas de La Encina szeptember első hetében. A városnak ilyenkor 14. századi hangulatot adnak.
- Torre de la Rosaleda, 107 méter magas felhőkarcoló, amely 2009-es elkészültekor az egész autonóm közösség legmagasabb épülete lett.
Kultúra
Oktatás
A város ad otthont a Leóni Egyetemnek (Universidad de León). Magát az épületet a 19. században építették, de egyetem csak 1979-től működik itt.[forrás?]
Sportélete
2014 szeptemberében a város adott otthont az országútikerékpár-világbajnokságnak.[2]
Testvérvárosai
Népesség
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
A népesség alakulása 2001 és 2024 között
| Lakosok száma | 63 233 | 65 111 | 66 824 | 68 736 | 68 549 | 67 367 | 65 788 | 64 674 | 63 052 | 62 994 |
| 2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2012 | 2014 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Adatok: Wikidata
Források
- Szentirmai József: Spanyolország. Panoráma. 3. kiadás, 1995. 536-537. old.
- Spanyolország. Panemex - Grafo kiadó, 2000. 333. old.
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.