Pogány Frigyes (építész)

Pogány Frigyes (Budapest, 1908. szeptember 9. – Budapest, 1976. december 15.) magyar építész, művészettörténész, a művészettörténeti tudományok doktora, főiskolai és egyetemi tanár, urbanista, esztéta, díszlettervező; műemlék-topográfus, a budapesti műemlékvédelem és műemlék-nyilvántartás egyik megszervezője; a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Union Internationale des Architectes elnöke, az Iparművészeti Főiskola igazgatója Ybl Miklós-díjas és állami díjas.

Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Pogány Frigyes (egyértelműsítő lap).

Pogány Frigyes
Mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetemen
Született	Pogány Frigyes Tihamér Alajos 1908. szeptember 9. Budapest
Elhunyt	1976. december 15. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Pogány Frigyes Várady-Szakmáry Jolán
Foglalkozása	építész, művészettörténész, főiskolai és egyetemi tanár, urbanista, esztéta, díszlettervező, műemlék-topográfus
Kitüntetései	Ybl Miklós-díj (1954) Magyar Örökség díj (1999)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-10-5/6)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Budapesten született Pogány (1900-ig Pauer) Frigyes és Várady-Szakmáry Jolán gyermekeként.^[3] Iskoláit Budapesten végezte, 1933-ban szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1933 és 1935 között díszlettervezőként, majd dobosi Szabó Márton építész irodájában dolgozott. Ybl Miklós-díjjal (1954) és Állami Díjjal (1966) is kitüntették.

1938. május 31-én házasságot kötött Budapesten Kapuvári Terézia Rózával.^[4]

1949. februártól a Fővárosi Tervező Intézetben dolgozott. Számos városrendezési tervet készített a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI) munkatársaként. Budapest műemlék-nyilvántartásának megszervezése kötődik még a nevéhez.

1959 és 1968 között a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán építészet- és művészettörténetet, a Képzőművészeti Főiskolán (1964 és 1974 között a Magyar Iparművészeti Főiskola) építészet- és társművészeteket tanított, amelynek főigazgatója, majd rektora volt. Tudományos tevékenysége főképpen az 1945 utáni évekre esik. Tagja és elnöke is volt a Magyar Építőművészek Szövetségének.

Sírja a Farkasréti temetőben (25/X-1-5/6)

Kutatási területe

• Főként építészet- és művészettörténettel, építészetelmélettel, az építészet és társművészetek kapcsolatával, a városrendezés és a műemlékvédelem problémáival foglalkozott.

Tudományos fokozatai

• a műszaki tudományok kandidátusa
• a művészettörténeti tudományok doktora (1969)

Díjai, elismerései

• Ybl Miklós-díj (1954)
• Állami Díj III. fokozata (1966) – kiemelkedő pedagógiai és művészeti ismeretterjesztő munkásságáért
• Magyar Örökség díj (1999, posztumusz)

Főbb írásai

• Terek és utcák művészete. Történeti áttekintés; Építésügyi Kiadó, Bp., 1954
• Belső terek művészete; közrem. Tompos Erzsébet; Műszaki, Bp., 1955
• Szobrászat és festészet az építőművészetben; munkatársak Balázs Éva, Szentkirályi Zoltán; Műszaki, Bp., 1959
• Képzőművészetek története. Összefoglalás; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Bp., 1959
• Terek és utcák művészete; 2. átdolg., bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1960
• Képzőművészetek története; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, Bp., 1960
• Budapest műemlékei 2.; szerk. Pogány Frigyes; Akadémiai, Bp., 1962 (Magyarország műemléki topográfiája)
• Építészeti ismeretek 1.; Tankönyvkiadó, Bp., 1964
• Építészeti ismeretek 2.; Tankönyvkiadó, Bp., 1965
• Párizs; Képzőművészeti Alap, Bp., 1965
• Szobrászat és festészet az építőművészetben; 2. jav., bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1965
• Dercsényi Dezső–Pogány Frigyes–Szentkirályi Zoltán: Pécs városképei, műemlékei; Műszaki, Bp., 1966
• A környezetalakítás esztétikai alapjai; Tankönyvkiadó, Bp., 1967
• Párizs; 2. bőv. kiad.; Corvina, Bp., 1970
• Róma; Corvina, Bp., 1967 – CO 585-h-697-3
• Firenze; Corvina, Bp., 1971 – CO 633-b-7175
• Salgótarján új városközpontja; Képzőművészeti Alap, Bp., 1973 (Műelemzés)
• Itália építészete, 1-2.; Corvina, Bp., 1973–1975
• A szép emberi környezet; Gondolat, Bp., 1976
• Firenze; 2. módosított kiad.; Corvina, Bp., 1977
• Velence; Corvina, Bp., 1979 – 1689-h-7983 és ISBN 963-13-0608-9

Főbb városrendezési tervei

• Duna-part,
• Belváros,
• Óbuda egyes részei,
• a volt királyi palota első helyreállítási terve,
• a váci Március 15. tér,
• a Nemzeti Színház elhelyezése.