Piła
város Lengyelországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Piła (latinul Pila, németül Schneidemühl, jiddis nyelven פ׳לה) város Lengyelországban a Nagy-lengyelországi vajdaságban, a Piłai járás fővárosa. A város a Gwda folyó völgyében, a Wałczi és Krajnai tóvidék és a Noteć folyó völgyének szomszédságában a Gwda mentén 11 km-re annak a Notećbe való beömlésétől helyezkedik el. A Nagy-lengyelországi vajdaságban Piła a negyedik legnagyobb város. 2010. január 1-jén a város népessége 76 600 fő volt.
| Piła | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Nagy-lengyelországi | ||
| Járás | piłai | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 14. század | ||
| Irányítószám | 64-900, 64-920, 64-931, 64-933, 64-934, 64-935, 64-970 | ||
| Körzethívószám | (+48)67 | ||
| Rendszám | PP | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 71 735 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 698,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 50-134 m | ||
| Terület | 102,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 09′, k. h. 16° 44′ | |||
| Piła weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Piła témájú médiaállományokat. | |||
A város a történelmi Nagy-Lengyelországban fekszik Krajna határán. 1919-1938 között Piła a Poznań - Nyugat-Poroszországi határtartomány székhelye volt. Ez a terület a versailles-i békeszerződés értelmében Németországhoz került az első világháború után. A határterület megszűnése után 1945-ig a Piłai közigazgatási terület székhelye volt. 1975-1998 között a város a Piłai vajdaság központja volt.
- Śródmieście (Belváros)
- Zamość (németül Bromberger Vorstadt) – a név a "za mostem" ("a hídon túl") kifejezésből származik (a belvárosból nézve). Ez volt a város régi központja. Két lakótelepe van:
- Leszków (németül Plöttke) – Szennyvíztisztító telep és katonai temető van a városrészben
- Kalina (németül Königsblick) – az állami erdőgazdaságok igazgatósága található a városrészben
- Jadwiżyn (németül Elisenau) – munkáslakások kerülete, a 80-as években nagyblokkos lakótelep épült itt.
- Dębowa Góra, Dębiaki (németül Eichberg)
- Górne (németül Stadtberg, Berliner Vorstadt)
- Kośno (németül Kossenwerder)
- Łęgi (németül Weidenbruch)
- Zdroje (németül Dreiers Kolonie)
- Czajki (németül Kiebitzbruch) - nieistniejące gospodarstwo w lesie na wschód od Łęgów i Kośna.
- Mały Borek (niem. Kleine Heide)
- Staszyce (németül Karlsberg)
- Sosnówka (németül Waldschschloßchen)
- Koszyce (németül Koschütz) – 1555-ben csatolták a városhoz. Részei:
- Kuźnica Pilska (Piłai kovácsműhely, németül Schneidemühler Hammer)
- Zielona Dolina (Zöld völgy)
- Podlasie (németül Gruntal) Részei:
- Płotki (németül Albertsruh)
- Bydgoskie Przedmieście (Bydgoszczi előváros)
- Lisikierz, Obodrytów (németül Bergenhorst)
- Motylewo (németül Küddowtal) régi falu, ismert 1498 óta, a városhoz 1992-ben csatolták.
- Kolonia Motylewo, Motylewski Most, Motyczyn (németül Lengut Küddowtal)
- Gładyszewo (németül Neufier)
- Carl Friedrich Goerdeler – jogász, politikus
- Erwin Kramer – politikus
- Eberhard Schenk – atléta
Gładyszewo
Górne
Jadwiżyn]
Koszyce
Motylewo
Podlasie
Staszyce
Śródmieście
Zamość
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
