Az Oomycetes vagy Oomycota, magyarul petespórás gombák[3] gombaszerű eukarióták önálló filogenetikai leágazása a sárgásmoszatokon belül. Micéliumot alkotó heterotróf, ivarosan és ivartalanul szaporodó élőlények Az oospóra ivaros szaporodása a hímivarú anteridiumok és nőivarú oogóniumok érintkezésekor történik, e spórák, a nyugalmi spórák áttelelhetnek.[4]:409 Az ivartalan szaporodás chlamidospóra- és sporangiumképződésből áll, ekkor mozgó zoospórák keletkeznek.[4] Tagjai közt vannak szaprofiták és patogének, ide értve súlyos betegségeket okozó ismert növénypatogéneket, például a késői burgonyabarnulást és a hirtelen tölgyhalált. Egyik faját, a mikoparazitaPythium oligandrumot biokontrollra használják: növénypatogén gombákat támad.[5] Nevezik „vízi penésznek” (angolul: water mold vagy water mould), de a legtöbb fajra nem jellemző az e nevet okozó vízkedvelés, ezek földi patogének.
Gyors adatok Rendszertani besorolás, Szinonimák ...
Tagjait eredetileg a gombákhoz sorolták morfológiai és életmódbeli hasonlóságaik miatt, azonban molekuláris és filogenetikai tanulmányok kimutatták a köztük lévő különbségeket, így a sárgásmoszatokhoz sorolják bizonyos algákhoz hasonlóan. Az Oomycetes fosszilis rekordja igen csekély, egy lehetséges tagját azonosították kréta kori borostyánban.[6]
Az Oomycetes az oo- (görögül: ᾠόν, óon, pete) és -mycetes (görögül: μύκητας, mükitasz, gomba) elnevezésekből származik, és nagy kerek oogóniumaikra utal.
A vízi penész név korábbi gombakénti besorolásukra és azok nedvességkedvelésére utal, mely a bazális Oomycetes-taxonokra jellemző.
Ritkán van septumuk, ha van, az kicsi,[7] a sporangium alapján és néha a régebbi fonalrészeken van.[8] Egyesek egysejtűek, mások fonalasak és elágaznak.[8]
A Saprolegniales a legelterjedtebb. Sokuk bomló anyagot bont, mások paraziták.
A Leptomitales szeptációnak tűnő falvastagodásokkal rendelkezik. Kitint tartalmaznak, gyakran ivartalanul szaporodnak.
A Rhipidiales rizoidokat használnak hajtásuk álló vagy szennyezett víz alján való rögzítésére.
Az Albuginalest egyes szerzők családnak (Albuginaceae) sorolták be a Peronosporalesben, de kimutatták, hogy filogenetikailag elkülönülnek.
A Peronosporales nagyrészt szaprofita vagy növényparazita, septum nélküli elágazó formával. A legkárosabb mezőgazdasági paraziták sok tagja ide tartozik.
A Lagenidiales a legegyszerűbb, egy részük fonalas, más részük egysejtű; általában paraziták.
A csoportot eredetileg a gombákhoz sorolták (az Oomycetes név „petés gombát” jelent), később protisztákként kezelték általános morfológiájuk és életmódjuk alapján.[6] Biológiájuk modern felfedezéseken alapuló elemzése viszonylag közeli rokonságot mutatott ki néhány fotoszintetikus élőlénnyel, például a barnamoszatokkal és a kovamoszatokkal. Egy ezen alapuló taxonómiai besorolás alapján az Oomycetes osztály a többi osztállyal, például a Phaeophyceaevel együtt a sárgásmoszatok törzsébe tartozik
E kapcsolatot az Oomycetes és a gombák megfigyelt különbségei is alátámasztják. Például az Oomycetes sejtfalai cellulózból vannak, nem kitinből,[13] és általában nem szeptáltak. Továbbá vegetatív állapotukban sejtmagjaik diploidok, szemben a gombákkal, melyeknek haploidok. A legtöbb Oomycetes-tag magától mozgó kétostorú zoospórákkal rendelkezik. Az egyik ostor a zsinórhoz, a másik egy elágazó sávhoz hasonlít. Ez utóbbi csak a sárgásmoszatok országára jellemző. Néhány gombacsoport (például a Chytridiomycetes) ostoros spóráin előbbi található csak meg.[13] Az Oomycetes és a gombák eltérő metabolikus útvonalakkal és enzimekkel rendelkeznek a lizinszintézishez.[13] Ultraszerkezetük is eltér: az Oomycetes mitokondriális cristái tubulárisak, a gombákéi laposak.[13]
Ennek ellenére számos Oomycetes-fajt továbbra is gombaként írnak le, és „álgombáknak” (Pseudofungi) nevezik.
Szaporodás
A legtöbb Oomycetes-faj két eltérő spórát termel. A fő diszperzív spórák ivartalan, aktív mozgásra képes zoospórák, melyek kemotaxisra (például potenciális táplálék által küldött kémiai jel felé vagy attól el történő mozgásra) képesek felszíni vízben, beleértve a növényfelszíni csapadékot. Néhány faj levegőben mozgó ivartalan, a szél által mozgatott spórákat termel. Ivaros, áttetsző, kétfalú, gömbölyű oospórákat is termelnek, ezekkel élik túl a kedvezőtlen környezeti feltételeket.
Ökológia és patogenitás
Számos Oomycetes-tag gazdaságilag fontos agresszív alga- és növénypatogén.[14][15] Egyes fajok halbetegségeket okoznak, és legalább egy emlőspatogén ismert. A növénypatogének többsége 4 csoportba sorolható, de több is van.
A Phytophthora parafiletikus nemzetség, tagjai például elhalást, barnulást (az 1840-es évek nagy éhínségét okozó növénybetegség),[16] hirtelen tölgyhalált, rhododendrongyökér-rothadást, Castanea sativábantintabetegséget[17] okoznak.
A parafiletikus Pythium gyakoribb, mint a Phytophthora, egyes fajai gazdatartománya szélesebb, de általában kevésbé károsak. Az általa okozott betegségek nagyon gyakoriak üvegházakban, ahol a fiatal növényeket öli. Mikoparazita tagjai, például a Pythium oligandrum más Oomycetes-tagokat és gombákat öl el, így biokontrollra használják. Egyik tagja, a Pythium insidiosumpitiózist okoz emlősökben.
A harmadik csoport a Peronospora és társai, melyek könnyen azonosíthatók fehér, barna vagy olívaszínű foltjaik alapján a levélfonákon (azonban e csoport összetéveszthető a nem rokon lisztharmat gombáival).
A negyedik csoport az Albuginales, mely számos virágos növényen fehéredést okoz. Gazdájuk epidermisze mögött sporulálnak, spórákkal telített hólyagokat okozva a száron, a levélen és a virágokon. Az Albuginales jelenleg 3 nemzetséget tartalmaz: az Albugo elsősorban a Brassicales, a Pustula az Asterales, a Wilsoniana elsősorban a Caryophyllales parazitája. A peronoszpórához és társaihoz hasonlóan obligát biotrófok, vagyis élő gazda nélkül nem élnek túl.
Buaya AT, Scholz B, Thines M(2021. március 5.).„Sirolpidium bryopsidis, a parasite of green algae, is probably conspecific with Pontisma lagenidioides, a parasite of red algae”. Fungal Syst Evol7, 223–231. o. DOI:10.3114/fuse.2021.07.11. PMID34124625. PMC8165961.
Buaya AT, Scholz B, Thines M(2021. augusztus 16.).„A New Marine Species of Miracula (Oomycota) Parasitic to Minidiscus sp. in Iceland”. Mycobiology49(4), 355–362. o. DOI:10.1080/12298093.2021.1952813. PMID344512079. PMC8409938.
Schwelm A, Badstöber J, Bulman S, Desoignies N, Etemadi M, Falloon RE, Gachon CM, Legreve A, Lukeš J, Merz U, Nenarokova A, Strittmatter M, Sullivan BK, Neuhauser S(2018. április 1.).„Not in your usual Top 10: protists that infect plants and algae”. Molecular Plant Pathology19(4), 1029–1044. o. DOI:10.1111/mpp.12580. PMID29024322. PMC5772912.
(2005)„Occurrence and distribution of Phytophthora species in European chestnut stands, and their association with Ink Disease and crown decline”. European Journal of Plant Pathology111(2), 169–180. o. DOI:10.1007/s10658-004-1882-0.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Oomycete című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.